A háborús veszélyhelyzetnek semmilyen hatása nincs a jövő évi választások lebonyolítására – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Harcosok órája című online műsorban.

Gulyás Gergely kifejtette: a kormánynak számtalan lehetősége lett volna a veszélyhelyzet meghosszabbítására, de abban maradtak, hogy rendes parlamenti eljárási rend mellett tárgyalja meg azt az Országgyűlés. Nincs sürgős vagy kivételes eljárás: a jövő hétfői mellett lesz egy keddi ülésnap is, majd ezt követően tárgyalja a parlament a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását, és október 21-én tudnak róla szavazni – mondta.

Megjegyezte, hogy a jelenleg érvényes veszélyhelyzet csak november közepén szűnik meg. A rendkívüli jogrend és a választások lebonyolítása között semmilyen összefüggés nincs; az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat is háborús veszélyhelyzetben tartották meg – szögezte le.

A szerdai informális EU-csúcson képviselt magyar álláspontról azt mondta: a magyar miniszterelnök kiállására mindenki büszke lehet, Orbán Viktor nemcsak magyar, hanem európai érdeket is képviselt, amikor fellépett Ukrajna uniós csatlakozása ellen, írja az MTI.

A Szőlő utcai ügy kapcsán kijelentette: semmilyen alapja nincs annak a sejtetésnek, hogy az ügynek politikus érintettje van. Minden nyomozás felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet; a komoly társadalmi érdeklődésre számot tartó ügyekben szoros felügyeletet biztosít. A Központi Nyomozó Főügyészség irányítása azt jelenti, hogy a nyomozás még professzionálisabb és gyorsabb lesz – húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nem tud arról, hogy új szabályozás lépett volna életbe a szemétszállításban. Álhírek terjednek az interneten a bírságolásról, amelynek semmilyen jogalapja nincs. A koncesszor a MOHU, a szabályozó az állam, és a szabályozás nem változott – tette hozzá.

A beszélgetésben idézték Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét, aki egy fórumon azt mondta: „Választást kell nyerni, azután mindent lehet.” A miniszter erre úgy reagált: „Ugyanazt csinálják, mint Gyurcsány, de ő annyival volt okosabb, hogy a választás után fél évvel mondta el, hogy hazugsággal nyertek választást, Tarr Zoltán pedig a választás előtt.”

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a béke és nyugalom elveszne, ha a Tisza Párt hatalomra kerülne. Szerinte az országban biztonságban lehet élni, a közbiztonság Magyarországon az EU-ban az egyik legjobb. Hozzátette: az elmúlt tizenöt évben az ország sokat lépett előre, és a kormánynak világos tervei vannak arra, hogy merre kell menni – példaként említette az anyák szja-mentességét, a családi adókedvezmény megduplázását és az Otthon Start Programot.

Úgy folytatta: a Tisza Pártnak van egy jelentős adóemelési programja, de szerintük ezt nem kell beismerni. „Lehet bármit ígérni, akár 24. havi nyugdíjat is. Utána nem tartják be – ez a hozzáállás náluk elfogadott. Alapvetően mégiscsak árulókból jött létre a párt” – jelentette ki Gulyás Gergely.

A műsor második részében Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője kifejtette: 11 hónap alatt 48 közleményt adtak ki a baloldali közvélemény-kutató cégek arról, hogy vezet a Tisza Párt. Amikor ők 38 százalékot mértek a Fidesznek, az valójában a teljes népességen belüli szimpátiát jelentette, ami nem azonos azzal, hogy mennyien szavaznának a kormánypártra.

Megjegyezte: a Tisza-tábor most valamivel aktívabb a fideszesnél, de ez két választás között szokásos; a Fidesz mozgósítási rendszere közvetlenül a választások előtt működik igazán hatékonyan.

A politikai elemző szerint „rendkívül ciki”, hogy a Tisza Pártnak sem nyárra, sem szeptemberre nem voltak jelöltjei. Ez szerinte azt mutatja, hogy az offline világban „nem áll jól” a párt, nem tudott igazi közösséget építeni. „Ahhoz nemcsak az kell, hogy utáljuk a kormányt, kellene egy pozitív program is” – jegyezte meg. Hozzátette: legkésőbb februárra biztosan lesznek jelöltjei Magyar Péternek, különben nem tud elindulni a választáson.

A jelöltek hiányáról szólva úgy vélte: Magyarországnak nincs olyan politikai elitje, „amely alkalmas lenne egy politikai közösségben a nevével és múltjával szerepelni, és utálja a kormányt, de korábban nem szerette a baloldalt”.

A felmérések szerint a Tisza-szavazók harmada sem szimpatizál az egyszemélyi vezetővel, Magyar Péterrel. Ez nem egy-egy ügy következménye, hanem „viszonylag állandó szám”. Az utóbbi időszak egyik legérdekesebb jelensége szerinte az, hogy miközben egy a semmiből jött ellenzéki párt komoly kihívóvá válhat, vezetőjét a saját táborának harmada sem kedveli. „Ez is jelzi, hogy csak a kormányellenesség tartja össze a tábort” – mondta.

Magyar Péter országjárásáról úgy fogalmazott: túlértékelt esemény. A Tisza Párt elnöke „Facebook-politikus, annak egyébként nem ügyetlen”, tudja, hogy képekre van szükség, az országjárással pedig imázst épít magának, „a vidékre lemenő politikusét”. „Ez nagyon emlékeztet a négy évvel ezelőtti Márki-Zay Péterre” – tette hozzá, megjegyezve, hogy felvételek bizonyítják: a Tisza Párt is utaztat embereket a kampányeseményekre. „Itt is csak látszatot generálnak, valójában helyben sem váltanak ki igazi érdeklődést az emberekből” – értékelt.

Úgy vélte: annak lesz jelentősége, hogy melyik párt mennyire tud mozgósítani október 23-án. A résztvevők száma azonban nem feltétlenül mutatja meg, hányan szavaznak majd az adott pártra. „Nem a tömeg, hanem a pozitív üzenetek lesznek fontosak – az, hogy azokkal meg tudnak-e szólítani tömegeket” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.