Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel interjút adott interjút a Kossuth Rádióban, ahol először arról kérdezték, hogy mennyivel nőtt volna a családok számlája, ha nem vezetik be a csütörtökön ismertetett rezsistopot.

A miniszterelnök azt válaszolta: 30 százalékkal, de megjegyezte, hogy ha egyáltalán nem lenne rezsicsökkentés Magyarországon, akkor „százezerszám család került volna fizetésképtelen helyzetbe”. „Ma Magyarországon az egyik különleges dolog, hogy van egy rendszer, amely az energiarendszeren belül keletkező profitot – legalább részben, de – elvonja a kereskedőktől”, és visszaosztja azt a fogyasztóknak – fogalmazott. Mint mondta, az Európai Unióban ilyen nincs, és „ők ki is akarják ezt nyírni”, írja a hirado.hu.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az energiafogyasztása kiszámlázása nagyon sok módon történik, ezért döntöttek úgy, hogy mindenkitől átvállalnak 30 százalékot.

„Azt gondoljuk, hogy még ez van legközelebb ahhoz a megoldás, hogy […] mindenki úgy érezze, hogy méltányos arányban csökkentették a költségeit.” – tette hozzá Orbán Viktor.

„Az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés vagy nem” – jelentette ki.

Ezt követően került szóba az orosz gázimportot betiltó brüsszeli döntés. A miniszterelnök itt is azt hangsúlyozta, hogy Brüsszel véget akar vetni a rezsicsökkentésnek, és ugyanezt mondja a Tisza Párt is.

Ezen a ponton beszélt arról is, hogy a Demokratikus Koalíció mostanság „leszokott” a rezsicsökkentés kritizálásáról, a Tisza Párt viszont átvette a helyüket, ők „folytatják” ezt.

„Nincs abban semmilyen túlzás, hogy az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés vagy nem. Ha nemzeti kormány lesz, akkor marad, ha nem nemzeti kormány van, ha brüsszeli kormány, akkor ezt el fogják törölni” – jelentette ki a a miniszterelnök, hozzátéve: ezt abból is látni lehet, hogy kívül, az Európai Unióban is van egy vita az orosz gázfelhasználásról, márpedig, mint mondta „a rezsicsökkentés alapja az olcsóbb energia, amit Oroszországban tudunk megvenni”.

„Tehát ez a csata Brüsszelben zajlik. Ahhoz, hogy a rezsicsökkentést folytathassuk, ahhoz nekem három súlyos és nehéz tárgyalást kellett lefolytatnom” – mondta a miniszterelnök, felidézve a Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott energiaügyi megbeszéléseket. Majd hozzátette: Brüsszel most arról döntött, hogy 2027-től nem lehetne orosz gázt behozni, de meg kell akadályozni, hogy ez a döntés életbe lépjen.

„Tehát aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, az nem mond igazat” – közölte Orbán Viktor, mikor arról kérdezték, hogy a Tisza Párt energiapolitikai szakértője, Kapitány István szerint orosz gáz nélkül is fenn lehet tartani a rezsicsökkentést. „Ha ezt alkalmazzuk, akkor fejre állnak a háztartások” – tette még hozzá a brüsszeli döntéssel kapcsolatban.

Ukrajna uniós tagságával mi is benne lennénk a háborúban a miniszterelnök szerint

A magyar–ukrán viszony elmérgesedésével, az utóbbi napok ezzel kapcsolatban látható fejleményeivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy van egy „összjáték” Brüsszel és Kijev közt.

„Az ukránokat értem ebből a szempontból, hiszen mi nem akarunk katonákat küldeni Ukrajnába, mi nem küldünk fegyvert, és nem vagyunk hajlandók hozzájárulni, hogy az Unió költségvetéséből finanszírozzák Ukrajnát” – mondta Orbán Viktor.

„Ma Brüsszel és Kijev nemcsak a magyar energiapolitika meghekkelésében, megfektetésében, ellehetetlenítésében érdekelt, hanem egy sokkal nagyobb tervük is van: hogy legyen végre egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány Magyarországon” – tette hozzá, megjegyezte azt is, hogy a brüsszeli vezetők 2027-ben Ukrajnát föl akarják venni az Európai Unióba, és abban az esetben már a közép-európai államok pénzén, a „mi pénzünkön” adnának nekik forrásokat.

„De ha Ukrajna most bent lenne az Unióban”, akkor azzal az EU bevonódva a háborúba is, ezt nem lehet megkerülni.

„Ilyen nincs. Ezért Ukrajna uniós tagsága nemcsak gyorsítottan, hanem semmilyen formában nem képzelhető el szerintünk” – fűzte hozzá Orbán Viktor.

Megjegyezte azt is, hogy az ukrán tagság ellen mások is küzdenek, például az agrárpolitikában van egy közép-európai összefogás. „Ha mi jól csináljuk, a nyugat-európai országok is fel fognak lázadni. Rá fogják kényszeríteni a vezetőiket, hogy ne támogassák az ukrán tagságot. Ez egy nehéz, de nyerhető mérkőzés” – tette hozzá. Mindeközben arra is utalt, hogy a migrációval kapcsolatban is hasonlóan kezdődött a „csata”: Magyarország először egyedül volt az álláspontjával, de később mások is csatlakoztak.

„Az ukránok nem erősítik Európát, hanem gyengítik, és belerántanak minket a háborúba. Azt a pénzt, amit Ukrajnának akarnak adni, azt az európai hadseregek fejlesztésére kell fordítani […] Ukrajnát pedig egy köztes állapotban kell tartanunk, lehetőleg nem háborúval, hanem megállapodásokkal ” – fűzte hozzá.

„Volt már Magyarországon brüsszeli kormány”

„Volt már Magyarországon brüsszeli kormány. Volt itt Gyurcsány-kormány meg Bajnai-kormány. Nem kérdezték meg az embereket. Elvették a pénzüket, és kész, hát ez így lenne. Elszoktunk már ettől, nemzeti kormány van” – mondta nem sokkal később Orbán Viktor a Tisza Párt gazdasági adóterveivel kapcsolatban. Mint a műsorban elhangzott, a Századvég kutatóintézet számítása szerint Ukrajna finanszírozásából 5700 milliárd forint jutna Magyarországra, ami háztartásonként 1,4 millió forintot jelentene.

Orbán Viktor azt mondta, hogy szerinte ezek ráadásul „mindig alulbecsült számok”. Hozzátette: ezt a pénzt csak úgy lehetne befizetni, ha megemelnék az adókat Magyarországon, csak ebből lehetne befizetni a pénzt.

„A Tisza gazdasági programja egy konvergenciaprogram, amely a Brüsszelből érkező kívánalmakat elégíti ki, amely kívánalmak azért érkeznek Magyarországra, hogy utána Brüsszelnek több pénze legyen az ukrán háború finanszírozására” – mondta, hozzáfűzve: ezt a pénzt a magyar családoktól vennék el.

Szóba került a katonáknak, rendőröknek járó hathavi fegyverpénz is, amelynek átutalásáról a csütörtöki kormányinfón esett szó, erről azt mondta: a fegyvereseket megkülönbözteti „az összes többi szolgálatban állótól” az, hogy ők az esküjük szerint életük kockáztatásával kell megvédjék a hazát vészhelyzet esetén. „És jól végezték a munkájukat az elmúlt időszakban” – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ennek az egyik jele az, hogy ma már nem nagyon keletkeznek újabb rendőrviccet.