A befejezéshez közel a Budapest–Belgrád vasút magyarországi szakasza, a személyforgalom indulása azonban még várat magára. A március végére beharangozott indulásból nem lett semmi, de a jelek szerint áprilisban sem fog megtörténni. A szerb fél legutóbb március 27-ét mondott, de a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium legutóbbi közleménye már nem említ semmiféle dátumot.

Nincs politikai céldátum: a személyforgalom indulása kizárólag a sikeres ETCS üzembehelyezés és a független TÜV-vizsgálat függvénye, írja Facebook bejegyzésében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM).

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán gyakorlatilag minden elkészült, a személyforgalom elindításához azonban még két fontos feltétel teljesítése szükséges. A pálya, az állomások, a biztosítóberendezések és a zajvédő rendszerek már készen állnak, a 160 km/órás közlekedéshez szükséges ETCS vonatbefolyásolási rendszer pedig jelenleg tesztelés alatt van.

A személyszállítás megindítását az ETCS rendszer hibamentes működésének igazolása és egy független, német TÜV-tanúsítás megszerzése határozza meg. Az utóbbi nem kötelező feltétele a személyforgalom megindításának, a szigorú, német műszaki biztonsági tanúsítvány megszerzését Lázár János építési és közlekedési miniszter az újvidéki vasúti tragédiát követően tette a személyforgalom feltételévé, áll a bejegyzésben.

Az ETCS tesztelése több lépcsőben zajlik: a szoftver hibáinak javítása után következik a laboratóriumi vizsgálat, majd az úgynevezett „sötétüzem”, amikor a rendszert valós körülmények között, a teljes pályaszakaszon tesztelik. A sötétüzem részeként a tesztjárművek 160 kilométer/órás sebességgel közlekednek majd a vasútvonalon. Ha meg tudnak tenni megszakítás nélkül 20 ezer kilométert hibamentesen, akkor a rendszer megkaphatja az engedélyét. A szakemberek szerint ez a folyamat még több hetet vehet igénybe, így a személyforgalom indulásának nincs előre meghatározott, politikai céldátuma. Az időpontot kizárólag a biztonsági követelmények teljesülése határozza meg.

Az ÉKM szerint korábban hasonló ETCS-rendszerek esetében a sötétüzem és az ott feltárt hibák kijavításának teljes időigénye legalább negyed év volt. A Budapest-Belgrád esetében ezt a tájékoztatásuk szerint igyekeznek majd a lehetőségekhez mérten gyorsítani. Az ÉKM közleménye kiemeli, hogy „a közlekedésbiztonságból a gyorsítás érdekében sem engednek”, vagyis nem próbálják majd meg megkerülni a hatályos szabályokat.

A minisztériumi bejegyzés szerint azonban a fejlesztés már most érezteti hatását: február vége óta a tehervonatok közlekednek az új pályán, és számuk folyamatosan növekszik. A Kelebia felé haladó áruszállítás egy hónap alatt már meg is haladta a korábban domináns röszkei útvonal forgalmát.

A korszerűsített vasútvonal nemcsak a nemzetközi áruszállításban jelent előrelépést – különösen az Ázsiából Európába tartó szállítmányok esetében –, hanem a belföldi és az elővárosi közlekedésben is. A beruházás várhatóan gyorsabb és kényelmesebb kapcsolatot biztosít majd a Budapest környéki települések és a déli országrész között.