Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az Élvonal Alapítvány jövőjével kapcsolatban. Mint írta, az Élvonal nemzetközi mércével is egyedülálló tudományos és tehetséggondozó modell, és kérte a szervezet teljes körű átvilágítását.

Magyar Péter miniszterelnök pénteken jelentette be a közösségi oldalán, hogy a kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával az Orbán-kormánnyal kötött 261,7 milliárd forintos szerződést. Magyar Péter arra kérte a professzort, hogy utalja vissza a már kifizetett 22 milliárd forintot.

Az MTI-hez eljuttatott nyílt levélben Krausz Ferenc kiemelte: nyilatkozataiban világossá tette, hogy a szerződésük adta jogi lehetőségektől függetlenül további kötelezettségvállalásokat kizárólag az új kormánnyal való konzultációkat követően tesznek.

"A közösségi médiából értesültünk arról, hogy a magyar kormány felbontja szerződésünket, valamint arról is, hogy párhuzamos rendszerekre nincs szükség. Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége. Az Élvonal pontosan ezt kívánja szolgálni" - hangsúlyozta a Nobel-díjas professzor.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Élvonal Alapítvány olyan modellt épít, amely világszínvonalú feltételeket biztosít hosszú távú kiszámíthatósággal a jövő mélytechnológiai áttöréseit eredményező csúcskutatások számára, beágyazva a meglévő ökoszisztémába.

"Mindkettő elengedhetetlen feltétele annak, hogy sikerrel hozhassunk haza világhírű tudósokat, innovátorokat, akik évtizedek óta külföldön kamatoztatják tudásukat" - fejtette ki Krausz Ferenc, megjegyezve, hogy a magyar állam támogatásával az Élvonal létrehozta ennek a modellnek és a meglévő ökoszisztémába való integrálásának az alapjait.

"Leraktuk az egységes természettudományos tehetséggondozás alapjait a matematika, fizika és informatika területén, s kiterjesztjük a mesterséges intelligencia és kémia területére - az ország legjobb középiskolai tanárai összefogásával" - fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a velük szorosan együttműködő szervezetek osztják alapelveiket: átláthatóság, mérhető teljesítmény, költséghatékonyság; "a forrásoknak ott kell megjelenni, ahol a munka történik: az iskolákban, a tanároknál".

Krausz Ferenc megjegyezte: tudomásuk szerint sehol a világon egyetlen szervezet sem ötvözi közös fedél alatt a tehetséggondozást és a csúcskutatást, mindezt négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas tudós irányításával. A professzor kifejtette, hogy a koncepció kialakításakor olyan emberek véleményére támaszkodott, akik munkásságukkal kivívták mindannyiuk elismerését. Vannak köztük itthonról középiskolai tanárok, akadémikusok, az MTA korábbi elnökei, rektorok, kutatóintézet igazgatók, emellett világhírű magyar tudósok, akik külföldre kényszerültek.

"Mindezzel az információval felvértezve, s azzal a tudással, amelyet a Max-Planck-Társaság működéséről elsajátíthattam, láttunk munkához, s dolgoztuk ki az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány küldetését és koncepcióját. Egy fantasztikus csapattal, a Center for Molecular Fingerprinting (CMF), valamint a MATFIN munkatársaival" - emelte ki.

Megjegyezte, hogy a CMF-ben a jövő megelőző orvoslásának alapjait rakják le, 2026 májusa óta immár az Élvonal fedele alatt, két csúcsegyetemmel együttműködve, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität-tel és a University of Hong Konggal. A cél a népbetegségek (rák, szív-érrendszeri-, légúti- és anyagcsere-betegségek) korai felismerésére szolgáló, egyszerű vérvizsgálaton alapuló szűrőprogram kifejlesztése, elsőként a világon. "A jövő megelőző orvoslása egy magyar kutatóközpont vezetésével valósulhat meg, kontinenseket átszövő nemzetközi együttműködésben".

A professzor kitért arra, hogy a 25 tudásközpontból és az ehhez kapcsolódó átfogó tehetséggondozási programból álló rendszer költsége a Max-Planck-Társaság éves költségvetésének hozzávetőleg 5 százaléka. "Ha fel kívánunk zárkózni a világ tudományos élvonalához, a GDP-arányos ráfordítás elkerülhetetlen mérce".

"Hiszem, és Ön is alapvetésként említi ezt, hogy Magyarország jövője a magas hozzáadott értékű tudásalapú társadalom. (...) Teljes mértékben egyetértünk azzal is, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie. Ezúton szeretném kérni szervezetünk teljes körű, minden részletre kiterjedő átvilágítását" - írta a miniszterelnöknek írt nyílt levelében Krausz Ferenc.

A Nobel-díjas tudós jelezte: várják az új kormány javaslatait arra vonatkozóan, milyen működési forma biztosíthatja egyszerre az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadság érvényesülését.

A professzor a nyílt levélben kiemelte: szeretne azon dolgozni, hogy Magyarország olyan országgá váljon, ahol a tudományos teljesítmény és a tehetség tudásban megnyilvánuló erőforrássá alakítása megbecsülést kap és központi szerepet játszik jövőnk alakításában. Mint írta, az elmúlt napokban sok olyan megszólalással találkozott, amely megrendítette, és egy pillanatra úgy érezte, talán mégsem lehetséges mindaz Magyarországon, amiben egész életében hitt. De - tette hozzá - jöttek az üzenetek kutatóktól, tanároktól, diákoktól, szülőktől, barátoktól, hogy ne adja fel.

"Bármi is legyen az Ön által vezetett kormány döntése az Élvonal és a CMF jövőjéről, őszintén kívánom, hogy a magyar tudomány, innováció és tehetséggondozás a következő években minden korábbinál erősebb támogatást kapjon. (...) szeretném megérni, hogy Magyarország egyszer olyan ország legyen, ahol az emberek nyíltan - bármilyen ügyben - ki merjék mondani, ha valakit vagy valamit támogatnak.

És ahonnan a jelen és a jövő Nobel-díjasai nem elmennek, hanem hazajönnek" - írta végül nyílt levelében Krausz Ferenc.