Elszámoltatás igen, bosszú nem – ez volt a fő üzenete Baka András beszédének, amelyet köztársasági elnökké választása után mondott el az Országgyűlésben. Az új államfő szerint az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága, az előttünk álló alkotmányozás pedig nem válhat egyetlen politikai erő ügyévé.

Baka András beszédét helyzetértékeléssel kezdte: egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt.

Úgy fogalmazott, az elmúlt közel két évtizedben Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét egyaránt érinti, az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem helyzetét pedig „régóta ismerten tragikusnak" nevezte.

Szólt arról is, hogy a közös javak jelentős része magánérdekek szolgálatába került. A közbeszerzések rendszerét, az állami vagyon átrendeződését, a földtulajdon koncentrációját és a közpénzek felhasználásának átláthatatlanságát olyan kérdéseknek nevezte, amelyekre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia.

A jogállam nem csak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól is, hogy az emberek elhiszik: ezek a szabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak – mondta Baka András.

„Nem építhetjük az új Magyarországot bosszúra"

A beszéd leghangsúlyosabb része a társadalmi megosztottságról szólt. Az államfő szerint az elmúlt évek legsúlyosabb következménye nem az intézmények állapota, hanem az, hogy Budapestet a vidékkel, a fiatalt az időssel, a hívőt a nem hívővel, a gazdagot a szegénnyel állították szembe. Oda jutottunk – mondta –, hogy aki nem ért velünk egyet, annak nemcsak más véleményt, hanem más erkölcsi minőséget is tulajdonítunk.

Azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség - emelte ki az új köztársasági elnök.

Ebből vezette le a beszéd központi tételét: a jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, és ahol a törvénysértés gyanúja fennáll, ott az állami szerveknek kötelességük eljárni – a bűnösséget azonban a bíróságoknak kell megállapítaniuk.

Egy dolgot viszont biztosan nem tehetünk. Nem építhetjük az új Magyarországot bosszúra - tette hozzá.

A felelősség mértékét ugyanakkor nem tekintette egyformának. Mint mondta, más felelőssége van annak, aki a hatalmat gyakorolta, annak, aki kiszolgálta, és annak, aki hallgatott. Hozzátette azonban, hogy a tanulságok levonásából senki sem maradhat ki: egy demokrácia nemcsak akkor sérül, amikor valaki túllépi a hatalmát, hanem akkor is, amikor egy társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet.

Az elnöki szerepről és az alkotmányozásról

Az államfő szerint súlyos tévedés lenne azt gondolni, hogy egy választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot.

A szabad választások, a független bíróságok és az ellenőrizhető kormányzás mellett szükség van működő alkotmányos kultúrára is – olyanra, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség.

Saját szerepét úgy határozta meg, hogy a nemzet egységének kifejezése számára pártpolitikai semlegességet jelent, de semmiképp sem értéksemlegességet. Kijelentette: nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként, nem tekintheti magát a mindenkori parlamenti többség vagy a kormány meghosszabbított kezének, és nem hallgathat, amikor az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán.

Az ország előtt álló alkotmányozásról azt mondta, hogy egy alkotmány stabilitását az adja, ha a társadalom széles köre sajátjának tekinti. Ha az új alkotmányt ismét kizárólag a pillanatnyi többség alkotmányaként hozzuk létre, akkor ugyanazt a hibát követjük el, amelynek a következményeit most próbáljuk felszámolni. A köztársasági elnök nem alkotmányozó hatalom, tette hozzá, feladata azonban az, hogy ösztönözze a társadalmi és szakmai vitát, és kiálljon amellett, hogy az alkotmányozás ne váljon ismét egyetlen politikai erő ügyévé.

Európa, határon túli magyarok

Baka András szerint az elmúlt években Magyarország számos szövetségesével megromlott a viszony, ennek helyreállítása pedig nem udvariassági kérdés, hanem nemzeti érdek. Mint fogalmazott: Magyarország helye Európában nem az aktuális kormány pillanatnyi döntése, hanem a történelem, a kultúra és az érdekek következménye.

Felelősséget vállalt a határokon kívül élő magyarokért is: kulturális, nyelvi és közösségi jogaik védelmét a magyar állam tartós érdekének nevezte, amelyet a szomszédos országokkal együttműködve, kölcsönös tisztelettel és európai keretekre támaszkodva lehet szolgálni.

Beszédét azzal zárta, hogy nem egy régi Magyarországot kell visszakapni – a történelemben nincs visszaút. A kérdés az, képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol a tanár és az ápoló munkája megbecsülést jelent, és ahonnan egy fiatalnak nem azért kell külföldre mennie, mert itthon nem lát jövőt.

Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van - zárta beszédét Baka András.