Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással.

A képviselők Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot, a Tisza Párt frakciójának jelöltjeit választották meg alkotmánybírónak, mindannyiukra 137 igen és 6 nem szavazat érkezett.

A megválasztott alkotmánybírák esküt tettek az Országgyűlés előtt, írja az MTI.

Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, alkotmányjogász. Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, PhD fokozattal rendelkező közigazgatási jogász. Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója. Orosz Árpád Gábor a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró polgári jogász, európai jogi szakjogász, 1993 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Szomora Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, habilitált egyetemi tanár.

Az Országgyűlés azért választott új tagokat a testületbe, mert szeptember 1-jén négy alkotmánybírónak - Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének, Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak - lejár a megbízatása, miután az alaptörvény júliusban elfogadott, tizenhetedik módosítása kimondta, hogy "az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik". Novemberben pedig lejár Czine Ágnes alkotmánybírónak, a testület elnökhelyettesének 12 éves megbízatása is.

A törvény szerint az Országgyűlésnek hatvan napja volt, hogy új alkotmánybírókat válasszon a távozók helyére a tizenöt tagú testületbe.

A parlament a képviselők kétharmadának szavazatával, titkos szavazáson választja meg az új alkotmánybírókat kilenc évre. A bírók megbízatásának hosszát szintén a tizenhetedik alaptörvény-módosítás csökkentette 12-ről kilenc évre.

A Fidesz és a KDNP már korábban közölte, hogy nem vesz részt az alkotmánybíró-választás folyamatában, az eljárást illegitimnek, az alkotmányosság megcsúfolásának tartják. Emiatt képviselők még a titkos szavazás elrendelése előtt kivonultak az ülésteremből.

A Mi Hazánk frakciója ugyanakkor részt vett a szavazásban és jelölteket is állított - Bánovics Tamást, Cservák Csabát, Laky-Takács Pétert Pápai Ákost és Szmodis Jenőt -, azonban jelöltjeit a hétfői meghallgatáson nem támogatta az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága.

A meghallgatáson Chronowski Nóra kijelentette, a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené egy törvény megsemmisítését alkotmánybíróként.

Az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, amelyek mentén értelmezni kell az alkotmányt. Fontosnak nevezte továbbá az egyének, kisebbségek, sérülékeny csoportok védelmét és az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását.

Kovács András György többek között arról beszélt, hogy egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti. Hozzátette: az Alkotmánybíróság a joggyakorlatot továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam legyen Magyarországon.

Ligeti Miklós az Alkotmánybíróság újragondolását és újraépítését nevezte a következő időszak legfőbb feladatának. Úgy fogalmazott, jelenleg egy "foglyul ejtett Alkotmánybírósággal" állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött.

Orosz Árpád Gábor azt mondta, hogy az Ab iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak. Kifejtette, a döntések során fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggésinek ismerete, a döntések következményeinek mérlegelése. Azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, "lelket kell lehelni" a szavakba, ugyanakkor senki nem lehet önkényes jogfejlesztő.

Szomora Zsolt a meghallgatáson kijelentette, hogy az alkotmányos párbeszéd híve. Szerinte a hatalmi ágak megosztását nem szembeállításként, hanem az alkotmányos párbeszéd tereként kell megközelíteni. A konfliktusalapú logikának, amely az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit intézményi konfliktusként közelíti meg, a jogállamot gyengítő hatásai lehetnek, míg az alkotmányos párbeszéd arra kényszeríti a közhatalmi ágak képviselőit, hogy egymásra reflektáljanak, és így építsék tovább az alkotmányos államot.

Az Országgyűlés július végén már döntött egy új alkotmánybíróról: Hende Csaba - korábbi MDF-es, majd fideszes képviselő, honvédelmi miniszter - helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta meg. Hende Csaba a tizenhetedik alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályainak következtében távozott a testületből.