Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján a szabadság, az emberi méltóság és a nemzeti összetartozás jelentőségéről beszélt Baka András köztársasági elnök az Országgyűlés pénteki ünnepi díszülésén.

Az államfő a forradalom hőseinek felidézése mellett a magyar társadalom jelenlegi megosztottságára is kitért, hangsúlyozva, hogy 1956 egyik legfontosabb öröksége a közös célokért vállalt felelősség, közölte az Index.

Hetven évvel ezelőtt ezen a napon a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett – emlékeztetett ünnepi beszédében Baka András. A köztársasági elnök felidézte, hogy 1956. október 23-án emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék szabadságukat, az igazságot és az emberi méltóságot. Azon az őszi estén a Parlament előtt összegyűlt tömeg még nem sejthette, hogy a magyar történelem egyik legmeghatározóbb pillanatának részese lesz.

A tüntetők nem tudhatták, hogy alig másfél héttel később szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére, és hogy a remény napjait a megtorlás hosszú évei követik majd. Egyvalamiben azonban már akkor biztosak voltak: nem akartak többé félelemben, lehajtott fejjel élni.

Az államfő szerint a forradalom történelmi jelentősége túlmutatott a politikai változás követelésén. Az 1956-ban utcára vonuló magyarok nem egyszerűen egy másik hatalmi berendezkedést szerettek volna, hanem vissza akarták szerezni azt az alapvető jogukat, hogy szabadon dönthessenek saját életükről és országuk jövőjéről. A forradalom erkölcsi erejét az a felismerés adta, hogy az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak olyan jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el.

Baka András hangsúlyozta, hogy 1956-ban az egyes emberek követeléseiből egy egész nemzet közös akarata formálódott. A szabadság iránti vágy olyanokat is egymás mellé állított, akik különböző társadalmi környezetből érkeztek, eltérően gondolkodtak a világról, mégis ugyanazért a célért emelték fel a hangjukat. A magyar forradalom üzenete pedig messze túljutott az ország határain: a világ figyelmét is felhívta arra, hogy egy kis nemzet milyen bátorsággal képes szembeszállni az elnyomással.

Beszédében a köztársasági elnök a magyar felkelés nemzetközi támogatásának tanulságaira is kitért, majd a történelmi visszatekintést napjaink társadalmi és politikai viszonyaihoz kapcsolta. Arra figyelmeztetett, hogy miközben hetven évvel ezelőtt a szabadság közös ügye képes volt összekovácsolni a magyarokat, az elmúlt években egyre mélyebb ellentétek alakultak ki a közéletben.

„Hetven évvel ezelőtt a magyarok a szabadság iránti közös vágyban találtak egymásra. Az elmúlt években azonban közéletünket egyre mélyebb ellentétek jellemezték. Ma már nem csak a közös célokban nem tudunk megegyezni, hanem abban sem, hogyan tekintsünk saját történelmünkre, mit tartsunk igazságosnak és milyen országot szeretnénk az utánunk következő nemzedékekre hagyni” – fogalmazott Baka András.

Az államfő szavai az ünnepi megemlékezés egyik legfontosabb üzenetét hordozták: a nemzeti összetartozás megőrzése ma is közös feladat. A történelmi emlékezet ugyanis nem csupán a múlt eseményeinek felidézéséről szól, hanem arról is, hogy egy közösség milyen értékek mentén kívánja alakítani a jövőjét.

Az 1956-os forradalom példája arra emlékeztet, hogy a különböző meggyőződésű emberek között is létezhetnek olyan alapvető értékek, amelyek fontosabbak a mindennapi politikai vitáknál. A szabadság, az emberi méltóság és a nemzet sorsáért érzett felelősség olyan közös alapot jelenthet, amelyre a társadalmi különbségek ellenére is lehet építeni.

Baka András beszédének különös súlyt adott, hogy a forradalom hetvenedik évfordulóján nem kizárólag a múlt hőseinek állított emléket, hanem a jelen nemzedékeihez is szólt. Azt a kérdést helyezte előtérbe, hogy a magyar társadalom képes-e megtalálni azokat a közös értékeket és célokat, amelyek egykor a legnehezebb történelmi pillanatokban is összekötötték az embereket.

Az Országgyűlés ünnepi díszülése pénteken 14 órakor kezdődött a Parlamentben. A történelmi zászlók bevonulását követően Forsthoffer Ágnes házelnök nyitotta meg a megemlékezést. Beszédében hangsúlyozta, hogy 1956. október 23-a olyan történelmi fordulópont volt, amelynek jelentősége hét évtized elteltével sem halványult el. Mint fogalmazott, azon a napon „az ország szíve változásért dobogott”. A házelnök felszólalását követően korabeli fényképekkel és filmrészletekkel idézték fel a forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeit.

A hetvenedik évforduló alkalmából rendezett díszülésen Baka András köztársasági elnök mellett Magyar Péter miniszterelnök is részt vett, aki ugyancsak az ünnepi felszólalók között szerepel. Az Országházban jelen van több meghatározó európai és nemzetközi politikai vezető is, köztük Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, Norvégia jelenlegi pénzügyminisztere. A nemzetközi részvétel is jelzi, hogy az 1956-os magyar forradalom nem csupán a magyar nemzet történelmének kiemelkedő eseménye, hanem az európai szabadságtörekvések máig meghatározó jelképe.