Magyarország ismét a remény üzenetét küldte a világnak, megmutatva, hogy a demokrácia meggyengülése nem visszafordíthatatlan folyamat, a félelemkeltés és a dezinformáció pedig legyőzhető – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából tartott parlamenti díszülésen.

Beszédében méltatta a magyarországi politikai változásokat, a jogállamiság helyreállítására irányuló intézkedéseket, valamint Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának megújulását, közölte az Index.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a demokrácia fennmaradása és megerősödése nem magától értetődő. A történelem nem egyenes vonalban halad, a szabadság megőrzéséért pedig minden nemzedéknek meg kell küzdenie.

„Minden generációnak meg kell vívnia a saját küzdelmét, hogy újjáélessze a szabadságot és a demokráciát. Erkölcsi értelemben ez ennek az évfordulónak a szíve-lelke. A tanulság, amelyet soha nem szabad elfelejtenünk” – fogalmazott von der Leyen.

Az uniós vezető szerint a magyarok történelmi tapasztalata különösen jól mutatja, mit jelent a szabadságért és a demokratikus jogokért folytatott küzdelem. Felidézte, hogy 1956-ban a magyar társadalom a túlerővel szemben is kiállt az önrendelkezés, az igazságosság és az emberi méltóság mellett.

Mint mondta, a forradalmárok olyan értékeket képviseltek, amelyek a mai Európai Unió alapjait is meghatározzák. Ezek közé sorolta a szabad választásokat, a szólás- és gondolatszabadságot, a szabad élethez való jogot, valamint a korrupciótól mentes kormányzást.

Von der Leyen beszédének jelentős részét a jelenlegi magyarországi politikai helyzetnek és az Európai Unióval való kapcsolatok alakulásának szentelte. Úgy fogalmazott, jó érzés visszatérnie egy olyan Magyarországra, amely véleménye szerint ismét a megújulás útjára lépett.

„Én személyesen nagyon is otthon érzem magam itt, és egyszerű üzenetet hozok magammal: egy család vagyunk. Az önök története a mi európai történetünk. Az önök jövője a mi európai jövőnk” – jelentette ki.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország és az Európai Unió jövője szorosan összekapcsolódik. Kijelentette, hogy a magyar választók ismét bizalmat szavaztak az európai együttműködésnek, az uniós intézményeknek pedig kötelességük ezt a bizalmat megbecsülni.

Beszédében közvetlenül Magyar Péter miniszterelnökhöz is fordult. Felidézte, hogy a választásokat követő találkozójukon közös célokat fogalmaztak meg a korrupció visszaszorítása és a jogállamiság helyreállítása érdekében.

Von der Leyen elismerően szólt a magyar kormány eddigi intézkedéseiről. Kiemelte a csalások és a korrupció elleni jogszabályok megerősítését, a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételét, valamint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás folyamatát.

Az Európai Bizottság elnöke szerint ezek a változások nem csupán a kormány politikai vállalásai, hanem a magyar társadalom elvárásait is tükrözik. Hangsúlyozta, hogy a reformok már kézzelfogható eredményeket hoznak, és hozzájárulnak a Magyarország és az európai intézmények közötti bizalom helyreállításához.

Ennek kapcsán kitért az európai uniós finanszírozás, valamint a Horizon Europe kutatási és az Erasmus oktatási programokhoz való hozzáférés helyreállítására is. A Bizottság elnöke mindezt a magyarországi reformfolyamat fontos eredményeként értékelte.

„A kemény munka meghozza gyümölcsét, és a bizalom visszatér” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország megújult európai elköteleződése az egész Európai Uniót erősíti.

Von der Leyen külön köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vesznek a magyarországi változások megvalósításában. Úgy értékelte, hogy az ország új fejezetet nyitott az európai együttműködésben, ami nemcsak Magyarország, hanem az egész kontinens számára jelentőséggel bír.

Beszédét Albert Camus gondolataival zárta, amelyek az európai nemzetek közötti szolidaritás és együttműködés fontosságára figyelmeztetnek. Hangsúlyozta, hogy a múlt vitáinak feldolgozása, a hibák elismerése és a közös erőfeszítések erősítése nélkülözhetetlen Európa jövője szempontjából.

„A feladatunk az, hogy Európa egységét megóvjuk most és hosszan a jövőben” – jelentette ki.

Az Országgyűlés pénteken 14 órakor kezdődő ünnepi díszülésén több európai vezető is felszólalt. António Costa, az Európai Tanács elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyarok hetven évvel ezelőtt a kommunista diktatúra ellen lázadtak fel, a Szovjetunió azonban katonai erővel leverte a forradalmat. Costa szerint az 1956-ban megmutatkozó szabadságvágy később az 1989-es rendszerváltásban is meghatározó szerepet játszott.

Az Európai Tanács elnöke Magyarország 2004-es uniós csatlakozásának jelentőségét is méltatta. Hangsúlyozta, hogy Európa ereje a különböző nemzetek, nyelvek és kultúrák sokszínűségében rejlik, az európai együttműködés pedig nem gyengíti, hanem erősítheti a nemzeti identitást. Beszédében a gazdasági fejlődésre is kitért, kiemelve, hogy a magyar gazdaság teljesítménye csaknem megháromszorozódott.

Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára, Norvégia jelenlegi pénzügyminisztere személyes emlékein keresztül idézte fel az 1956-os eseményeket. Elmondta, hogy gyermekkorában sokat hallott Nagy Imréről, Maléter Pálról és a magyar forradalmárokról, családja pedig önkéntesként segítette a Magyarországról elmenekülőket.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a demokrácia és a szabadság megőrzése folyamatos felelősséget jelent. Párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom és az orosz–ukrán háború között, rámutatva, hogy az ukránok ma is saját országuk függetlenségéért és szabadságáért küzdenek az orosz katonai agresszióval szemben.

A norvég politikus szerint bár az 1956-os forradalmat katonai erővel leverték, annak emléke és üzenete nem tűnt el, hanem a következő nemzedékek számára is a szabadságért folytatott küzdelem jelképévé vált.

A hetvenedik évforduló alkalmából rendezett parlamenti díszülést Forsthoffer Ágnes házelnök vezette, aki a történelmi zászlók bevonulását követően nyitotta meg az ünnepséget. Beszédében felidézte az 1956. október 23-i eseményeket, hangsúlyozva, hogy a forradalom üzenete hét évtized elteltével sem veszített jelentőségéből.