A szerbiai újságíró- és médiaszervezetek, valamint szakszervezetek arra szólították fel az Információs és Távközlési Minisztériumot, hogy haladéktalanul állítsa le a médiatörvény módosításának folyamatát. Álláspontjuk szerint a jelenlegi körülmények között nem biztosítottak a transzparens, inkluzív és szakmailag megalapozott munkafeltételek.

A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS) közleményében kiemelte, hogy a nyolc meghívott szervezet közül valójában csak ők és a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) tekinthetők hiteles szereplőknek.

A NUNS november 27-én visszautasította a részvételt a munkacsoportokban, hangsúlyozva: a jelenlegi politikai és intézményi környezetben nincs garancia arra, hogy az előterjesztett változtatások valódi előrelépést hoznának a médiaszabadság, a sajtó biztonsága vagy az európai normákhoz való igazodás terén.

A szervezetek bírálják, hogy a minisztérium több, úgynevezett GONGO-jellegű, szakmai háttérrel nem rendelkező szervezetet vont be a munkába, amelyek évek óta támogatják a kormányközeli médiumokat, és dominálnak a projektfinanszírozási bizottságokban. Ezzel szemben a legjelentősebb és legszakavatottabb médiaszervezeteket kizárták a folyamatból.

Kiemelik azt is, hogy a médiatörvények és a korábbi stratégiák előkészítésének folyamata az elmúlt években is kudarcokkal volt terhelt, többek között a 2017–2018-as munkacsoport szétesésével és a 2021–2023 közötti reformkésésekkel.

A közlemény szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egyes, most bevont szervezetek részt vettek lejárató kampányokban, amelyek hozzájárulnak a fenyegetések és támadások számának növekedéséhez. A nemzetközi adatbázisok alapján ma Európa-szerte Szerbiában történik a legtöbb sajtóellenes incidens.

A médiaszervezetek szerint a minisztérium nem végezte el az aktuális médiastratégia és az akcióterv hatásvizsgálatát sem, ami nélkül nem lehet érdemi módon új stratégiai dokumentumot készíteni. Úgy vélik, a tárca a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályra (EMFA) és a reformprogramra való hivatkozást csupán a folyamatok formális igazolására használja.

A közleményt a Médiaszabadság Koalíciója és az ANEM írta alá, hozzátéve: nem vesznek részt olyan eljárásokban, amelyek csak látszólag inkluzívak, valójában azonban átláthatatlanok és politikailag motiváltak. A folyamat azonnali leállítását és valódi, szakmai párbeszéd megnyitását követelik.

Az UNS külön közleményben szintén arra kérte a minisztériumot, hogy vizsgálja felül a munkacsoportok összetételéről hozott döntést. Felidézték, hogy az eddigi stratégiák előkészítésében számos elismert szervezet is részt vett, ám most helyettük új, kevéssé ismert vagy frissen alapított szervezeteket hívtak meg.

A szervezet jelezte: akkor kapcsolódik be a munkába, ha a kormány és a minisztérium módosítja a munkacsoportok összetételét, és biztosítja a valódi szakmai részvételt.