Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy kitiltja a CNN, az MS NOW és a Politico stábját a Fehér Házból. A lépés azonnal éles jogi vitákat váltott ki, és a szólásszabadsággal foglalkozó szakértők szerint egyértelműen sérti az amerikai alkotmány első kiegészítését. Az érintett szerkesztőségek tudósítóit szombaton már nem engedték be a Fehér Házba.

A CNN, az MS NOW és a Politico korábban is a republikánus elnök célkeresztjében voltak, különösen a CNN. Trump itt még tovább fokozta támadásait, rendszeresen gúnyolja a csatorna tudósítóit, és kétségbe vonja hitelességüket.

Az intézkedés egyértelműen eszkalálta Trump régóta tartó törekvéseit, amelyekkel bírósági és közigazgatási úton próbálja korlátozni azon újságírók munkáját, akiknek beszámolói nem tetszenek neki, és újabb próbára teszi az Egyesült Államokban az alkotmány első kiegészítésében (The Bill of Rights) foglalt sajtószabadsági garanciákat, írja az Euronews.

Trump pénteken közölte, hogy mindhárom médiumot kitiltja, mert nem tetszenek neki a róla szóló tudósításaik. Trump a közösségi oldalán azzal vádolta meg a három médiumot, hogy álhíreket terjesztenek, és hozzátette, nem engedhető meg, hogy folyamatosan kitalált történeteket és hazugságokat közöljenek az Egyesült Államok elnökéről.

Trump az Ovális irodában újságíróknak elmondta, hogy nem egyetlen konkrét eset váltotta ki a döntést, hanem az elmúlt évek során felhalmozódott tudósítások összessége. Jelezte azt is, hogy további szerkesztőségek ellen is felléphet, név szerint említve a New York Timest és a Washington Postot, írja a Portfolio.

A kitiltás pontos terjedelme egyelőre nem világos, pedig a lépés jogszerűsége nagyrészt éppen ettől függ. A bírói gyakorlat ugyanis széles mérlegelési jogkört biztosít az elnöknek a szűkebb körű eseményekre – például az ovális irodai megbeszélésekre – vonatkozó hozzáférés szabályozásában, ám az általánosan elérhető sajtólétesítményekből vagy az akkreditációból való kizárás az első alkotmánykiegészítés és a tisztességes eljáráshoz való jog alapján már jóval könnyebben megtámadható a bíróságon.

A bejelentés alig néhány héttel a november 3-i félidős választások előtt érkezett, amelyeken a republikánusok a szűk kongresszusi többségük megtartásáért küzdenek. A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásai szerint a közhangulat a republikánusok ellen fordult, Trump szimpátia indexe pedig történelmi mélypontja közelében jár, amit nagyrészt az általa indított, rendkívül népszerűtlen iráni háború és az azzal járó energiaáremelkedés magyaráz.

Mindhárom érintett szerkesztőség jelezte, hogy megvédi alkotmányos jogait. A CNN közleményében hangsúlyozta, hogy az amerikai alkotmány értelmében joguk van a Fehér Házról tudósítani a kormányzat akadályoztatása és beavatkozása nélkül, a kitiltást pedig az alapvető alkotmányos jogok elleni jogellenes támadásnak nevezte. Az MS NOW szombaton közölte, hogy minden szükséges lépést megtesz az első alkotmánykiegészítésben biztosított jogainak védelme érdekében, és a Politico is a sajtószabadság határozott védelmét ígérte.

A Fehér Házi Tudósítók Szövetségének elnöke, Jacqui Heinrich felszólította a kormányzatot, hogy azonnal állítsa helyre a három médium hozzáférését.

„A következmények messze túlmutatnak ezeken a szervezeteken: ha egy szerkesztőségnek a tudósításai miatt megvonják a hozzáférést, az ugyanazzal az indokkal bármely más médiumra is kiterjeszthető a jövőben” – fogalmazott. „Az amerikaiaknak a szabad és független sajtón keresztül lehetőséget kell kapniuk arra, hogy számon kérjék a hatalomba választottakat, függetlenül attól, hogy a kormánytisztviselők ezt kedvezően ítélik-e meg.”

Alkotmányjogi szakértők egyöntetűen elítélték a lépést. Seth Stern, a Freedom of the Press Foundation jogi igazgatója szerint nehéz lenne nyilvánvalóbb alkotmánysértést elképzelni annál, mint amikor hírszervezeteket tiltanak ki a nép házából a kormányzatot ért bírálatok miatt. Jameel Jaffer, a Columbia Egyetem Knight First Amendment Intézetének igazgatója rámutatott, hogy a fehér házi sajtóközösség alkotmányjogi értelemben nyilvános fórumnak számít, ahonnan az elnök nem zárhat ki újságírókat a véleményük vagy álláspontjuk miatt.

Trumpnak nem ez az első összecsapása a sajtóval. Első elnöki ciklusában a bíróságok állították vissza a CNN és a Playboy tudósítóinak visszavont akkreditációját. Második ciklusában az Associated Press hírügynökséget tiltotta ki a Mexikói-öböl elnevezése körüli vita miatt, míg az ABC-vel és a CBS-szel szemben indított rágalmazási pereit 15, illetve 16 millió dolláros peren kívüli egyezséggel zárta le.