Büntetőfeljelentést tett Vladimir Orlić, a szerbiai Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) igazgatója ellen Milan Zvezdanović, a titkosszolgálat korábbi főfelügyelője. Azt gyanítja, hogy a BIA szigorúan bizalmas dokumentumait, elemzéseit és titkos megfigyelések során készült felvételeit jogosulatlanul átadhatták az Informer televíziónak és a Társadalmi Stabilitás Központjának. Az anyagokat a korábbi hatalom bírálóinak lejáratására használhatták fel.

Milan Zvezdanović a szervezett bűnözés elleni ügyészséghez fordult, és azt kérte, vizsgálják ki, hogy a BIA vezetése vagy egyes munkatársai elkövethették-e a hivatali titok megsértésének bűncselekményét.

A feljelentés a 2024. november 1. és 2026. október 25. közötti időszakra vonatkozik. A volt felügyelő szerint felmerül a gyanú, hogy az ügynökségnél készült titkos jelentések, elemzések, hang- és videófelvételek olyan médiumokhoz kerülhettek, amelyek ezeket egyetemisták, egyetemi tanárok, újságírók és más kormánykritikus személyek lejáratására használhatták fel.

Zvezdanović nemcsak az esetleges adatszivárgás kivizsgálását kérte, hanem annak megállapítását is, hogy működhetett-e a BIA-n belül egy szervezett rendszer a bizalmas információk továbbítására.

A feljelentésben külön kitért Vladimir Orlić igazgató szerepére. Azt szeretné tisztázni, hogy Orlić adhatott-e utasítást az adatok átadására, jóváhagyhatta-e azt, vagy más módon elősegíthette-e a bizalmas információk kiszivárogtatását.

Azt is indítványozta, hogy az ügyészség vizsgálja meg, felmerülhet-e szervezett bűnözői csoport működésének gyanúja.

A vajdasági közéleti szereplőkről készült műsorokat is vizsgálnák

A feljelentés egyik fontos része a Társadalmi Stabilitás Központja által készített dokumentumfilm-sorozatokra vonatkozik.

Zvezdanović azt javasolja, hogy az ügyészség szerezze be és elemezze többek között a Dosije Vojvodina, a Dosije NVO, a Zlo doba, a Dosije Katedra és a Peta kolona című sorozatokat.

Azt kérte, hogy a műsorokban közölt információkat vessék össze a BIA esetlegesen rendelkezésre álló belső jelentéseivel.

Az érintett személyek között szerepel Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektora, Natalija Jovanović, a Niši Egyetem rektora, valamint több vajdasági közéleti szereplő, köztük Radivoj Jovović, Dinko Gruhonjić és Bojan Pajtić.

A vizsgálat célja annak tisztázása lenne, hogy a róluk közzétett információk között szerepeltek-e olyan adatok, amelyekhez a készítők kizárólag a titkosszolgálat belső anyagaiból juthattak hozzá.

Titkos lehallgatások felvételei is nyilvánosságra kerülhettek

A volt BIA-felügyelő az Informer több műsorának vizsgálatát is kezdeményezte.

Ezek között szerepel a Kolegijum, a Paralele, a Zlo doba – stvaranje propagande, valamint a Na merama című műsor.

Zvezdanović szerint különösen fontos lenne megvizsgálni, hogy a Na merama című adásban felhasználtak-e olyan videófelvételeket, amelyeket a BIA titkos megfigyelés során készíthetett.

A Paralele című műsorban elhangzottakat pedig összevetné a titkosszolgálat esetleges jelentéseivel, amelyek többek között Zagorka Dolovac legfőbb ügyészre, Mladen Nenadićra, a szervezett bűnözés elleni ügyészség vezetőjére, valamint Jelena Kleut egyetemi tanárra vonatkozhatnak.

A feljelentésben azt is javasolják, hogy az ügyészség szerezze be a titkos megfigyelések során készült eredeti hangfelvételeket és az ezekhez kapcsolódó bírósági dokumentációt.

Ezeket összevetnék az Informer és a Társadalmi Stabilitás Központja által közzétett tartalmakkal, hogy kiderüljön, történt-e jogosulatlan adatátadás.

Amennyiben egyezést találnak, azt is meg kellene állapítani, hogy ki fért hozzá az eredeti anyagokhoz, ki másolhatta le azokat, és milyen úton juthattak el a televízióhoz vagy más szervezetekhez.

Nem az első feljelentés Orlić ellen

Milan Zvezdanović korábban már egy másik ügyben is feljelentette a BIA igazgatóját.

November 3-án Mila Stojanović volt BIA-alkalmazottal közösen fordult az ügyészséghez, mert felmerült a gyanú, hogy a titkosszolgálat megalapozatlan indokokkal kezdeményezhetett megfigyeléseket több tucat egyetemista, tanár és aktivista ellen.

A mostani feljelentés azonban már kifejezetten azt vizsgáltatná ki, hogy a titkosszolgálati adatgyűjtés eredményeit felhasználhatták-e a korábbi hatalom politikai ellenfeleivel szembeni médiakampányokban.

A feljelentés benyújtása önmagában nem bizonyítja, hogy valóban történt titoksértés vagy jogosulatlan adatátadás. Az ügyészség feladata annak megállapítása, hogy az állítások megalapozottak-e, és indokolt-e büntetőeljárás megindítása.

Zvezdanović azt kéri, hogy az ügyészség valamennyi érintett személy szerepét vizsgálja meg, és amennyiben bizonyítékot talál a bizalmas adatok jogosulatlan továbbítására, állapítsa meg a felelősséget – számolt be a 021.rs.