A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Magyarként Szarajevóban
Betűméret:
Ma ezer-ezerötszáz magyar élhet Bosznia-Hercegovinában, közülük mintegy háromszázan a fővárosban, Szarajevóban. A kicsi közösség azonban nehéz helyzetben van, kemény munkára lesz szükség, hogy a következő generáció is megőrizze nyelvét és kultúráját.A Miljacka folyó völgyében elterülő boszniai fővárosba nagyobb számban 1878 után települtek magyar családok. A térség ekkor került az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá, s a közigazgatást megszervező és irányító tisztviselők között szép számmal akadtak magyarok is. A következő nagyobb hullám érkezése már Jugoszlávia idejére esett: a soknemzetiségű országban házasságok révén is telepedtek le délvidéki magyarok a vendégszerető, nyitott városban. Sokakat vonzottak a szarajevói egyetemek is, ahol talán könnyebben elfogadták a délvidéki magyaroktól, hogy nem beszélik tökéletesen az akkor még szerb-horvátnak nevezett nyelvet, mint történt volna az Belgrádban vagy Zágrábban.
A Szarajevói Magyar Egyesületet ma irányító Muratovics Irma édesapja is tanulni érkezett egykor az észak-bácskai Topolyáról az állatorvosi egyetemre, ahol később oktatóként dolgozott, és leendő bosnyák feleségét is itt ismerte meg.
A ma gyógyszerészként dolgozó nő valamennyi iskoláját a boszniai fővárosban végezte, a magyar nyelvet nyaranta Topolyán, apai nagyszüleinél tanulta. A magyarok helyi civil szervezete 1992-ben, Szarajevó ostromának első esztendejében alakult.
- A háború idején fontos volt, hogy tartozz valakihez: a horvátoknak, a szerbeknek és a muzulmánoknak is működött saját segélyszervezetük. Az emberek lényegében csak rajtuk keresztül juthattak élelemhez, gyógyszerhez. A magyar egyesület létszáma rövid időn belül négyszáz körülire nőtt, az emberek azonban nem csak a segélycsomagok miatt csatlakoztak, igyekeztek egymást minden módon segíteni - beszélt a kezdetekről Muratovics Irma.
A taglétszám a több mint három évig tartó ostrom után azonban csökkeni kezdett, az öregek kihalnak, a fiatalok közül pedig sokan külföldön, Nyugat-Európában vagy a tengerentúl próbálnak szerencsét. A boszniai magyarság lélekszámát ma nehéz megbecsülni, hiszen a balkáni háború óta nem volt népszámlálás. Az országban azonban ezer-ezerötszáz magyar élhet, közülük mintegy háromszázan Szarajevóban, felük a magyar egyesület tagja. Nagyobb magyar közösség még a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában van.
Az elnök asszony szerint a boszniai magyarok közül sokan élni fognak 2011 januárjától a kettős állampolgárság lehetőségével, de nem az áttelepülés miatt. Ahogy fogalmazott, "ha már a legnagyobb baj idején maradtunk, most már miért akarnánk elhagyni szülőföldünket". A magyar állampolgárság és az azzal járó útlevél azonban fontos lenne a kapcsolattartás miatt, hiszen az anyaországi utazáshoz jelenleg még vízumot kell kérnie a boszniai állampolgároknak.
Pénzre - és nagyon sok munkára van szükség
A magyar egyesület legfontosabb feladata, hogy megteremtse a lehetőséget a nyelvgyakorlásához, a gyerekek számára pedig a tanulásához. Ehhez szükség lenne egy helyiségre, ahol összegyűlhetnének, de erre most nincs pénz.
- Korábban rendszeres kaptunk támogatást az Illyés Közalapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától. A feladatokat részben átvevő Szülőföld Alapítvány azonban nem tudta tovább folyósítani a havi néhány száz eurós összeget, mivel nincs közvetlen határ Bosznia-Hercegovina és Magyarország között. A korábbi klub bérletét ezért fel kellett mondanunk, a könyvtár köteteit és filmgyűjteményünk anyagát is a tagjainknál helyeztünk el - magyarázta az elnök.
Az egyesület ennek ellenére rendszeresen szervez kulturális programokat. Az utóbbi időben a legnagyobb sikere az egykori Jugoszlávia magyar egyesületeivel közösen szervezett 2009 novemberi operett- és táncestnek volt, amelyre a négyszáz vendég közül nyolcvan fiatal az egykor volt ország különböző részeiből érkezett.
Az egyesület támogatásra a magyar külügyminisztérium és az oktatási tárca pályázatain számíthat, és Muratovics Irma bízik benne, hogy hamarosan érkezik segítség a boszniai szervektől is. Az európai integráció hatására megszületik a kisebbségi törvény, amely a három államalkotó etnikum - a bosnyákok, a szerbek és a horvátok - mellett immár elismeri a többi nemzetiséget is.
Annak érdekében, hogy a vegyes családokban élő gyerekek jól elsajátíthassák a magyar nyelvet, szükség lenne olyan magyartanárra, aki beszéli a most már az egyszerűség kedvéért a bosnyák, szerb vagy horvát helyett csak helyinek nevezett nyelvet.
- A Vajdaságból vagy Horvátországból érkező tanár béréhez azonban megint csak pénzre lenne szükség - mutatott rá az elnök, hozzátéve: a gyerekek továbbtanulása szempontjából külön nehézség, hogy - a közös határ hiányában - nem vonatkoznak rájuk a szomszédos országokban élő, határon túli magyaroknak járó kedvezmények.
Muratovics Irma sikernek tartja, hogy a szarajevói magyar gyerekeket minden évben sikerül elvinni táborozni az anyaországba. Egy-egy ilyen látogatás komoly lökést jelent a nyelvtanulás elkezdéséhez. A táboroztatásban segítenek a Butmirban, az EUFOR kötelékében szolgáló magyar katonák is, akikkel egyébként is kiváló a helyi közösség kapcsolata. Rendszeresen részt vesznek a programokon, a legutóbbi március 15-i ünnepségen pedig föl is léptek a békefenntartók.
Az elnök úgy látja, ahhoz, hogy az egykor a délvidékről Bosznia hegyei közé érkezett magyarok harmadik generációja is megőrizze nyelvét, nagyon sok munkára lesz szükség.
Kelemen Zoltán Gergely (MTI-Press)
Nem várt vereség érte a Magyar Koalíció Pártját a 2010. június 12-én tartott parlamenti képviselőválasztáson. A szlovák nemzethatalmi és nagyvállalkozói érdekek Bugár Béla képében megmutatták erejüket: ujjuk köré csavarták a felvidéki magyarok egyharmadát és az MKP-t. „Majd úgy táncoltok ahogyan mi...
2010. JÚNIUS 16.
[ 10:59 ]
Az erdélyi magyaroknak erős az Erdély-identitásuk, a szlovákiai magyarok, bármilyen meglepő is, de „egy hullámhosszon vannak” a szlovákokkal, míg a magyarságtudat megőrzése a Vajdaságban a legnehezebb. Hazánkhoz leginkább a kárpátaljai magyarság kötődik. Körkép a Trianon-törvény után és a kettős...
2010. JÚNIUS 1.
[ 11:17 ]
A kettős állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarokat időről időre megbünteti a rendőrség, ugyanis annak, aki Magyarországon bejegyzett autót vezet, számos dokumentummal kell rendelkeznie, és csakis egy ország gápjármű-vezetői engedélyét használhatja. A törvény szigorú, kivételt senkivel sem tesznek. Az esetek...
2010. MÁJUS 24.
[ 10:36 ]
