Portéka
Könyvcédulák
Betűméret:             
E heti jegyzetemben három, mostanában olvasott könyvről szeretnék írni, nem kritikát, inkább csak hírt adni. A három könyv szinte hosszában átfogja a huszadik századot. Mindhárom alapjában dokumentum, és mindhárom más-más módon kapcsolatban van az irodalommal.
Ady vonzáskörében a címe annak a kiadványnak, amely a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Délvidéki Soroló című művelődéstörténeti sorozatának harmadik darabjaként jelent meg. Ebben elsősorban a bánáti élet s ezen belül is főleg a művelődési hagyomány szorgalmas, jeles kutatója, Németh Ferenc, ahogy a kötet alcíme jelzi, Todor Manojlovićnak 1907 és 1910 között Nagyvárad, Temesvár és Arad háromszögben kialakult irodalmi barátságait idézi fel. A levelekkel, naplórészletekkel és versekkel gazdagon dokumentált, átgondoltan felépített kötet olvasója – akár mai vonatkozású tanulságként is – tudomást szerezhet arról, hogy egy költőnek készülő szerb fiatalember által került kapcsolatba Nagybecskerek és a bánáti magyarság a modern magyar irodalom kezdetét jelentő Ady Endre és köre, a holnaposok törekvéseivel. Ebben Todošra, ahogy költői körökben Manojlovićot nevezték, hármas szerep hárult, nem csak hírnöke, de szemtanúja, sőt résztvevője is volt az Ady vezette költői reformnak, amint erről naplója és emlékezései hitelesen tanúskodnak. S bár a kötet dokumentumai elsősorban Manojlović szempontjából fontosak, nem kétségtelen, hogy apró részletek tekintetében a nagy Ady-irodalom számára sem érdektelen ez a barátság verseinek német és szerb fordítójával. Mert az volt, amin ezt a kötet néhány sora szépen példázza. Íme: „Este a kávéházban Ady Endrével […] Hajnali fél négyig maradtunk. Ady elbűvölő. Gyönyörű, feledhetetlen éj. Én az ő verseit olvastam neki saját fordításomban németül, s e fordítások tetszettek neki is meg a többieknek is. […] Vacsora után Adyval és az egész társasággal a kávéházban. […] Ady két versét szavalta, én meg felolvastam neki néhány versfordításomat”. Ugyanakkor a kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy Todoš által szerzett Belgrád tudomást Ady és körének modernista törekvéseiről. Külön figyelmet érdemel Manojlović távirati stílusban írt, de sok érdekes információt megörökítő naplója. A kötet második felében Németh Ferenc Manojlovićnak és az Ady köré gyűlt holnaposok (Babits, Juhász Gyula, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Miklós Jutka) kapcsolatát mutatja be a Holnap című antológia nagyváradi, aradi és temesvári bemutatója, illetve a körhöz tartozókkal folytatott levelezése alapján.
Olvasmányos, hasznos kiadvány.
*
A század közepét idézi Mák Ferenc terjedelmes előszavával, szintén a VMMI kiadásában megjelent Bizonyítás egyszerű utakon című, Draskóczy Ede (1891–1945) emlékét felelevenítő kötet. A óbecsei ügyvéd, Draskóczy, Szenteleky egyik legjobb barátja, munkatársa és törekvéseinek többrendbeli támogatója volt, amint ez a Szenteleky-levelezésből is tudjuk. Draskóczy nagyon is jól tudta, hogy a vajdasági magyar szellemi élet nem állhat talpra, s nem hozhat létre jelentős, maradandó értékeket, ha nincs megfelelő intézményrendszere. Ennek a mai napig érvényes felismerésnek jegyében telt fáradhatatlan munkássága, alapított és szerkesztett lapot Óbecsén, vezette elnökként Vajdaság egyik legjelentősebb művelődési intézményét a helyi Magyar Népkört, amely jelentős szerepet vállalt az óbecsei Helikon néven ismertirodalmi találkozó szervezésében, melyre kultúregyesületeken kívül a vajdasági magyar írókat is meghívták, hogy egymást megismerjék, panaszaikat, terveiket és problémáikat megbeszéljék (itt került szóba a vajdasági magyar írótársaság megalakításának gondolata, ami ma ismét aktuális lenne!), és írt irodalmunk vonatkozásában gondolatébresztő (vita)cikkeket, tanulmányokat meg könyvismertetőket. Legjelentősebb, ma is megkülönböztetett figyelmet kelthető írásai a Szentelekyt búcsúztató Levél egy élőhöz, valamint a központ és a perem viszonyát taglaló Regionalizmus (ma is aktuális kérdése irodalmunknak!), illetve a kisebbségi irodalomról írt szövege (Magyar kisebbségi irodalom a Délvidéken). Mindezek olvashatók a Draskóczy munkásságát prezentáló publicisztikai írásait, elnöki számvetés-beszédeit és irodalmi vonatkozású szövegeit tartalmazó három fejezetben, melyeket a róla írt szövegek, néhány levél és az ihletett előszót jegyző, a Draskóczy-életműre, emberi szerepre, értelmiségi magatartásra figyelmünket felhívó Mák Ferenc összeállította bibliográfia tesz teljessé.
*
Időben hozzánk legközelebb annak a kötetnek az írásai állnak, amelyek Balogh István Virágot ültetni sisakban című részben dokumentum-, részben pedig dokumentumokat irodalmiasított könyvében olvashatók. Ez az Oromhegyesen kiadott kötet a miloševići korszakkal szembeni csodálatos ellenállásként ismert polgári elégedetlenség napjait, eseményeit idézi emlékezetünkbe. Amikor a kis észak-bácskai falu asszonyai merészen szembeszálltak a férfiakat háborúba kényszerítő rendőri és katonai hatalommal. Arisztophanész háború ellen lázadó asszonyai kelnek életre a falubeli Zitzer Clubba, majd a Zitzer Szellemi Köztársaságba tömörülők dacolása során, szépen bizonyítva, hogy a szónak (ez volt egyetlen fegyverük) is van, lehet minden őrültséget legyőző ereje. Szívszorító, őszinte dokumentum, melyet a szerző többnyire visszafogott lendületű riporteri-novellaírói szövegei egészítenek ki.
Gerold László
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Portéka 7 éve - illusztráció
2016. OKTÓBER 13.
[ 18:50 ]
Színházi hol mi - illusztráció
2016. SZEPTEMBER 30.
[ 11:57 ]
Naplóm, naplóm, mondd meg nékem... - illusztráció
2016. SZEPTEMBER 17.
[ 15:04 ]
Status quo - illusztráció
2016. AUGUSZTUS 27.
[ 12:08 ]
Ahhoz, hogy legyen életképes drámairodalom, közös kiadói és színházi figyelem kell, amire az utóbbi időben nem igen volt példa. Éppen ezért örvendetes, hogy Terék Anna nemrégen megjelent drámakötetét a szerző új drámájának tanyaszínházi bemutatója követte. Igaz, a három drámai szöveget tartalmazó (külsőre...
2016. AUGUSZTUS 11.
[ 16:06 ]
Nem hiszem, hogy olvastam valaha is szomorúbb, lehangolóbb könyvet Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplójánál.Alább erről a könyvről próbálok írni. Nem kritikát, nem is recenziót, csak néhány fésületlen mondatot.Nem sokkal egy évre rá, hogy bejelentette, hasnyálmirigyrákja van, májáttéttel, július 14-én meghalt...
2016. JÚLIUS 27.
[ 16:47 ]
Az alábbi rövid portréval az egy évszázaddal ezelőtt (1916. július 16-án) született Pataki Lászlóra szeretnék emlékezni, úgy, ahogy a színészre, a színházi emberre – mert Pataki László rendező is, színészpedagógus is volt – legillőbb emlékezni: az életet jelentő szerepei, alakjai felidézéseivel. Mert a...
2016. JÚLIUS 10.
[ 15:05 ]
Beolvasás folyamatban