Kis cégének irodáit a Klisa városrészből átköltöztette a Telepre - tudom meg újvidéki ismerősömtől, s ennek nem lenne hírértéke, ha nem mondaná el az indokot: az előző nagy irodákat a tulajdonos átalakítja munkásszállásnak az Újvidéken dolgozó kubaiak számára, mert így nagyobb lesz a hozama. A történet folytatásának is beillik a jelenet, amikor vendégeinkkel Újvidék központjában betérünk egy kávézóba, és az italokon kívül palacsintát is kérünk a gyerekeknek. A fiatal pincér feljegyzi a rendelést, hamarosan meg is érkezik a poharakkal és csészékkel. Öt percre rá a palacsintát egy másik, szemmel láthatóan nem szerbiai fiatal fiú hozza szótlanul, széles mosoly és még szélesebb mozdulat kíséretében...

Két kis történet, ami változó valóságunkkal szembesít. Sokan kényszerből vagy önként elmennek innen, s mint mindig a történelem folyamán, jönnek helyükbe mások. Korábban csak a közeli délebbi tájakról, most már sokkal messzebbről.

A média szerint Szerbiában is rohamosan nő a legálisan dolgozó külföldiek száma, akárcsak Magyarországon. Tavaly az év első felében Szerbiában 24.785 munkaengedélyt adtak ki, ami alapján megjósolható, hogy a végleges éves adat elérheti akár az 50 ezret is, miközben ez a szám Magyarországon a 100 ezer felé igyekszik.

Szerbiába Kínából, Oroszországból, Törökországból, Indiából, Kubáról, Fehéroroszországból, Ukrajnából, Nepálból, Srí Lakából érkeznek munkások, persze szép számban dolgoznak itt montenegrói, boszniai és macedón állapolgárok is. Magyarországon is hasonló a lista, a statisztika szerint a vendégmunkások között az élen az ukrajnaiak állnak. Majd következnek az “egyéb országok”, miközben a harmadik helyen már Románia, majd Szlovákia, Kína és utána Szerbia következik. S az “egyéb országból” érkezett munkások között találunk a Fülöp-szigetekrő, Indonéziából, Vietnámból, Mongóliából, Indiából, Oroszországból érkezetteket.

A külföldiek munkavállalási ügyintézése újabb fejlődő üzletág mindkét országban. Számos ügynökség kínálja közvetítői szolgáltatásait a munkaadóknak. Ylva Johanson, az európai uniós munkaerőhiány megoldását egy milliónyi illegális bevándortól váró belügyi kérdésekért felelős biztos igazán angazsálhatná őket, hogy segítsenek neki is! Mert bizony kellenének a Szerbiában és Magyarországon ilyen tapasztalatot szerzett ügynökségek a Nyugaton is, hogy kibogozzák a sok európai rendeletet (előszűrésről, jogellenes mozgásokról, kiutasításról és határon folytatott eljárásokról, szolidaritási mechanizmusokról, menedékjog iránti kérelmekről, válsághelyzetekről…), és hogy megtalálják a szociális segélyen élő, embercsempészek segítségével Nyugatra érkezett idegenek számára azt a sok rájuk váró legális munkahelyet!

Úgy mellékesen: ami a rendeleteket illeti, ezek között hiába keressük a helyi lakosság védelméről, a helyiek iránti intolerancia leküzdéséről, az okozott károk megtérítéséről szólókat, továbbá azt sem, hogy mi lesz azokkal, akik nem bizonyulnak munkaerőnek. Nem találjuk az európai megoldást arra sem, hogy az idegenek vándorútja során a helyieknek okozott bajok orvoslása kinek a terhére történjen, pedig nem kevés pénzről van szó sem az államok, sem a kárt szenvedő magánemberek esetében.

De mit lehet tenni? Az igazán menekülésre kényszerülő emberek között tovább áramlik a sok katonaköteles férfi, s kamionos merényletek, robbantások, lövöldözések, késelések sora láttatja, hogy már évekkel ezelőtt megkezdődött a hibrid háború Európa ellen.

Ha az EU-nak, mint ahogy Ylva Johanson mondta, tényleg kell az 1 millió munkás, akkor azt miért kötik a migránsok kínos és veszélyes vándorlásának fenntartásához, embercsempészek bizniszéhez? Hiszen az európai politikusok nyugodtan tanulhatnának elődeiktől is. Annak idején, úgy öt évtizeddel ezelőtt, a vendégmunkásokat igénylő Németország képviselői gyakori vendégek voltak Jugoszláviában, és miután felmérték a jelöltek kapacitásait, buszokkal vagy csoportokban vonaton szállították a kiválasztott vendégmunkásokat - legálisan. Most valami hasonló szerepet játszanak a már említett ügynökségek. Ha a fejlett Nyugaton kiemeltebb lenne a helyük a valós munkaerő-szükségletek kielégítésében, azzal szép nyugodtan elvennék az embercsempészek kenyerét.

De akkor mi lesz a tehetségtelen európai politikusok látszattevékenységével, a sok rendelettel, jogállamisággal és hasonlókkal?