Levelek a Rózsa utcából
Rálátás
Betűméret:             

Az Európai Parlament a választások előtt még egy utolsót rúg Magyarországba - olvasom az egyik magyar hírportálon (vg.hu), s aztán szinte rögtön úgy is lett: az EP 399 igen, 117 nem szavazat, és 28 tartózkodás mellett április 24-én elfogadta az állásfoglalást, miszerint Magyarországon nincs igazán demokrácia, valami hibrid-féleség van, és ezért a képviselők sérelmezik, hogy az EU Alapokmánya szerint indított 7-es cikkely szerinti eljárással szinte semeddig se jutottak. A témáért felelős parlamenti előadó, a francia zöldekhez tartozó Gwendoline Delbos-Corfield is panaszkodik erre, pedig elődje, Judith Sargentini milyen boldog volt 2018-ban, amikor az EP elfogadta a 7-es cikkelyes eljárást kezdeményező jelentését!

Öt év alatt szépen foglalkozgattak a témával, aztán újra lett egy állásfoglalás: sérül a demokrácia Magyarországon. A júniusi EU-s parlamenti választások előtt leköszönő képviselők tényleg rúgtak még egyet.

Összeadom a szavazók számát. Összesen 544-en szavaztak. Sokan voltak jelen. Ugyanazon a napon az EP elfogadott egy másik határozatot is, mégpedig a nyugat-balkáni országokra vonatkozó növekedési-pénzügyi tervet, amelynek értelmében az EU 2027-ig 6 milliárd eurót áldoz a térség országainak felzárkózására. Ekkor 603-an vettek részt a szavazásban. Micsoda számok, micsoda nagy terem Strasbourgban!

Az EU parlamentjének 705 tagja van, aki a 27 tagországot képviseli, arányosan. Németországnak például 96, Magyarországnak 21. Egy-egy európai parlamenti képviselő havi fizetése bruttóban kb. 10 ezer euró, nettóban 7.800 körüli. Ehhez még jöhet egyéb havi juttatás majdnem 5 ezer euró felső határig, s évente mintegy 5 ezer euró különböző szállásköltségekre. A kényelem tehát adott, és mind a 705-en megfelelő anyagi hátszéllel gondolkodhatnak azon, miként szavazzanak midőn valaki arról értekezik, hogy milyen legyen a karbonkibocsátás, vagy hogy legyenek elektromos autók - elegendő töltőállomások nélkül, pédául...

Nem az európai szövetkezéssel és közös érdekű szabályozással van itt a baj. Minden gazdasági számítás arról szól, hogy az EU léte igazolt, s ezt tudják az emberek is: az Eurobarométer legújabb felmérése szerint is az EU polgárainak 71% szerint előnyös a társulás. Most lesz az évfordulója, hogy 1950 május 9-éb Robert Schuman francia külügyminiszer közzé tette tervét az öt évvel előtte egymással még hadban álló országok számára, hogy csinálják meg a szén- és acélközösség közös főhatóságát. Ennek lényege az volt, hogy gazdasági érdekekkel hidalják át az ellenségeskedést.

Azóta, mint látjuk, napjainkra valahogy félre csúszott valami, főleg a politikai (és háborús) hangulatkeltés, az elvárások és hatalmi rálátások tekintetében. Pedig a jót kellene elsősorban láttatni. Magyarország (és még kilenc ország) csatlakozásának épp május 1-jén lesz a 20. évfordulója, és most, húsz év távlatából, Medgyessy Péter akkori magyar kormányfő úgy értékelte, hogy az EU erőssé tesz, s hogy a húsz év alatt Magyarország egyéves bruttó hazai termékével gazdagodott. Ez azt jelenti, hogy az embereknek egy évvel kevesebbet kellett dolgozniuk a mai szint eléréséhez ahhoz képest, ha az unión kívül lettek volna.

Kétségtelen, hogy ilyen előnyök állnak a nyugat-balkáni országok lelki szemei előtt is, amikor az EU-ba igyekeznének. Különösen, hogy a délszláv háború alatt sokkal többet veszítettek, mint az egyéves GDP, a szertefoszlott reményekről nem is beszélve.

Ezért a most elfogadott 6 milliárd eurónyi támogatás megerősítés is, egyfajta kárpótlás az elvesztegetett balkáni évekért. S ha már pénz, akkor viszonyítani is lehet például ezt az összeget a 705 parlamenti képviselő éves juttatásaihoz: személyenkénti fizetés juttatásokkal együtt minimum 12 ezer, évi szinten 144 ezer, ötéves mandátum alatt több, mint 700 ezer euró. Nagyobb összeg, mint a Nobel-díjjal járó fél millió dollár, s ráadásul tudósnak sem kell lenni hozzá. Na azért nem elkótyavetélt pénz ez, különösen ha az imént idézett magyar GDP értékét vesszük figyelembe, ami a közös piac előnyein és például a tudományos együttműködésen dolgozó képviselők munkája által (is) megtermelődik. Ezen felül a parlamenti képviselők vendégeket is fogadhatnak, hogy a munkájukról a transzparencia is biztosított legyen. Így tett Becsey Zsolt, aki 2004 és 2009 között volt magyar EP-képviselő és sokszor állt ki a vajdasági magyarok érdekeért is, s aki többeket - közöttük újságírókat is - meghívott Brüsszelbe, hogy az akkori bezártság fölé helyezkedhessenek és rálássanak az európai folyamatokra.

Ha a szerdai, Magyarországra vonatkozó szavazást nézem, a rálátás fogalma ma is aktuális, de fordítva: az EP tagjainak kellene jobban rálátniuk a dolgokra. Hívjanak meg a jövőben a képviselők még több egyszerű embert az Európai Parlamentbe vendégnek (pénzük lesz rá), mégpedig azért, hogy az ő hétköznapi életükre vonatkozó transzparencia által életszerűbb döntéseket hozzanak, és a munkájuk „eredménye” ne újabb öt év elvesztegetése legyen.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Duna-nap kapcsán - illusztráció
2024. JÚNIUS 29.
[ 22:27 ]
Berlini Pietà - illusztráció
2024. JÚNIUS 20.
[ 14:03 ]
Választások után - illusztráció
2024. JÚNIUS 11.
[ 22:04 ]
Szerbiában kampánycsend van, Magyarországon nemsokára szintén. Mindkét országban választási tét, hogy kiknek a kezébe kerülnek a városok, települések jelképes kulcsai. Az eddigi egymásnak feszülések tudatában a józan ész elvárása, hogy a választások után csillapodjon a megosztottság és a győztesek a jelképes...
2024. MÁJUS 31.
[ 20:15 ]
Az erőszakról szóló számtalan hír között is megdöbbentő az osztrák rendőrség május 19-ei beszámolója, miszerint Grazban letartóztattak egy Montenegróból származó 14 éves lányt, aki késes támadásra készült Graz belvárosában. Szándékáról a közösségi média tartalmainak elemzése során figyelt fel az európai...
2024. MÁJUS 21.
[ 20:00 ]
A vasárnapi mise végén az óbudai Szentháromság-templomban egy Mária-ének volt kimenőre. Nem is lehetett másként, hiszen május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, összekapcsolva a Mária-tisztelet hagyományaival. Bevallom, nem figyeltem az énekre. Valahol belül egy másik éneket hallottam, ami ilyenkor májusban,...
2024. MÁJUS 7.
[ 20:14 ]
Beolvasás folyamatban