Elmúltak a választások, az eredmények ismerete után boldog békeidőkben most már a dolgok alakulásának a menete, és az ígéretek betartásának az üteme lenne a fő kérdés, persze, a tanulságok levonása mellett. De nem élünk boldog békeidőket. Még ha nem lenne fegyveres háború Ukrajnában, akkor sem. Itt van például Szerbia uniós csatlakozása, aminek elhúzódása és akadozása az értelmetlen próbálkozások tudatában eljutott a néma legyintésig. Igaz, Marko Đurić szerb külügyminiszter szerint is az EP-választások eredménye a választóknak a változások iránti igényét tükrözi, ami alapján a az európai intézmények politikája is változni fog, ám tegyük hozzá: jól ismerjük a számos megoldatlan kérdést is, például Koszovó kapcsán, amihez sok-sok idő és kompromisszum kell, úgyhogy a néma legyintés egyelőre érvényben marad.

Viszont az Ukrajnában dúló háború leállítása sürgős. Az Európai Parlament új összetételéről értékelte úgy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy a választásokon sikerült lelassítani az európai politikusok egyre gyorsuló ütemű háborúba sodródását, sőt meg is lehet állítani. Utóbbi utalás Franciaországra vonatkozott, ahol a választásokon jócskán lemaradt a háború kiszélesítéséről meredek lépéseket szorgalmazó Emmanuel Macron államfő pártja. Ezzel azonban nincs azonnali változás, hiszen a háború tart, sőt… Az EP választások után, június 11-én jutott el magyar nyelvterületre a The Washington Post írása, miszerint Washington feloldotta a tilalmat, hogy amerikai fegyvert adjanak az ukrán Azov szervezetnek. Megnéztem a Wikipédián, hogy ellenőrizzem, ami közismert: az Azov-ezred szélsőjobboldali formáció, neonácik és elítélt bűnözők csoportosulása, Zelenszkij elnök támogatói. (Nem kétséges, hogy az oroszok ezt nem hagyják válasz nélkül.)

Amerika részéről ez esetben tehát nem gond a szélsőjobboldal támogatása, mint ahogy Olaszországban sem gond a szélsőbaloldal támogatása. Történt ugyanis, hogy bejutott az Európai Parlamentbe az az olasz szélsőbaloldali aktivista, az Antifa tagja, aki magyarverést szervezett Budapesten. Ilaria Salis a nevezett új parlamenti képviselő, aki tavaly februárban Budapestre érkezett, hogy társaival a magyar fővárosban ruházatuk alapján találomra kiválasztott „nácikat és fasisztákat” veressen véresre, majdnem halálra. A nő ellen eljárás folyik Magyarországom, ám az olasz baloldali szövetség európai képviselőnek jelölte, és az olaszok meg is választották! Máris érkeznek az üzenetek, hogy a kemény 40 ezer eurós letét ellenében házi őrizetben tartózkodó Ilaria Salist minél előbb engedjék szabadon a magyar hatóságok. Akárhogy is folytatódik az ügy, az olasz választások eme eredménye lényegében visszaélés a demokráciával, hiszen a választást börtönből való szöktetésre használták fel.

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a magyarországi demokratikus választások folyama új fogalmat teremtett: megtörtént a kisétálásgate. A vasárnapi választásokon nagy sikert elért TISZA Párt alelnöke, Magyar Péter ugyanis megjelent az ATV hétfő esti műsorában, de egy perc után ki is sétált, miután Rónai Egon szerkesztő szembesítette az adatokkal, hogy a kampányban hányszor hívták beszélgetésre, ő pedig nem érkezett meg. Magyar Péter flegma gesztusok kíséretében sértődött kisfiúként kivonult a stúdióból, ami az ő dolga, hiszen ő politikus, megengedheti magának. Azt azonban már nem, amit utána tett: Facebook oldalán felsorolta az ATV munkatársainak személyes adatait, közöttük azokat, hogy kik tagjai a Hit-gyülekezetnek. Az ilyen listázás visszaélés a személyes adatokkal, de a jogsértéshez képest sokkal veszélyesebb az a közhangulat, amit gerjesztett. Hogy az újságírók listázhatók, és hovatartozásuk alapján megbélyegezhetők. Újabb példa régi idők rossz gyakorlatára. A délszláv háborús időkből származó kis-jugoszláviai és szerbiai tapasztalatunk függvényében hátborzongató, hiszen a délszláv háborús időkben történt újságíró-listázásra, a „spisak prozvanih”-ra és fenyegetések sorára emlékeztet, amiről azt gondoltam, végleg a háborús múlt tartozéka.

Az egy dolog, hogy Magyar Péter provokációnak élte meg az adatokkal való szembesítést a stúdióban, de tény, hogy görcsösen bizonygatva az igazát a kisétálás után sem találta fel magát: az újságírók személyi adatainak nyilvános listázása egyértelmű politikai hiba, ami egyben politikai felelősség kérdése is.

Apropó listák. A fogalom más értelemben volt szerves része a választásoknak. Ilyenkor derül ki, hogy a választásokon történő listás szavazásban mennyi az ellentmondás: rászavazunk egy pártra vagy pártszövetségre, miközben a listán szereplő személyek nem mindegyikét támogatnánk…

_{Kapcsolódód tartalom:}

Magyar Péter elhagyta az ATV élő adását