Hároméves a Vajdasági Birkózóakadémia. A magyarkanizsai intézményt a nándorfehérvári diadal napján avatták fel 2021-ben, azon a napon, ami a magyar és szerb közös küzdelem eredményességét jelképezi. A születésnapot idén szoboravatással ünnepelték. A Birkózók című szobor, Stefan Preradović és Vass Szabolcs fiatal vajdasági művészek közös munkája, ezentúl az akadémia főbejárata előtti teret díszíti.

A szobor avatásán számos közéleti személyiség, sportoló megjelent, többek között Németh Szilárd, a Magyar Birkózók Szövetsége elnöke, Željko Trajković, a szerbiai sportminiszter segédje, Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja, dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, Fremond Árpád, az MNT elnöke, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke. Az avató után a vajdasági birkózás jelenéről és jövőjéről kérdeztük néhányukat.

- Akadémiai rendszer egyértelműen meghozza az eredményeit a birkózás területén – mondta kérdésünkre válaszolva dr. Pásztor Bálint. - Azt gondolom, hogy most fog majd kiderülni a következő hónapokban és években, hogy milyen hatalmas hozzájárulása ez a magyar, de ugyanakkor a szerb birkózósportnak is, hiszen itt olyan körülmények között és olyan szakmai munkát végezve fejlődhetnek a fiatal sportolók, aminek éremben is mérhető eredményei kell, hogy legyenek, és biztos vagyok benne, hogy lesznek is.

A birkózás terén a magyar-szerb együttműködést hogyan látja, miként értékeli? - kérdeztük Németh Szilárdot, a Magyar Birkózók Szövetsége elnökét.

- Ezt nem lehet a magyar-szerb együttéléstől különválasztani. Pontosan ezt a célt szerettük volna szolgálni akkor, amikor itt Magyarkanizsán megálmodtuk a birkózóakadémiát, és ehhez mindenkinek a támogatását megkaptuk. Megkaptuk a magyar kormánytól, megkaptuk Belgrádból, a magyar szövetség és a szerb szövetség is támogatta az ötletet, és akkor azt mondtuk, próbáljuk ki, hogy hogyan működik. Ma már elmondhatom, annyira jól működik, hogy az elmúlt három évnek az eredményei, az, hogy hányan járnak ide, 25 bentlakásos diák van, most már 13 településen van az akadémiának szőnyege. Tizenhárom olyan településen, ahol azt se tudták eddig, hogy mi a birkózás, de még ilyen sportot se nagyon láttak a gyerekek. Van, ahol 25-30, sőt van olyan hely, ahol 40 gyerek jár le edzeni rendszeresen, hetente legalább háromszor. Tehát én azt hiszem, hogy telitalálat volt az akadémia létrehozása. Fontos elmondani, hogy itt nem csak a magyar nemzetiségűeket, hanem természetesen a szerbeket is fogadjuk, és közös az edzés is. Ugyan magyar az edzés nyelve, de ezek a közös edzések meghozzák a gyümölcsüket nemzetközi versenyeken is, és gyakorlatilag az, hogy itt van ez a központ, ez erősíti nemcsak a magyar birkózást, hanem a szerb birkózást is, vagy ha úgy tetszik, a Kárpát-medence valamennyi birkózóját. Mi szeretnénk egyébként majd Erdélyben, s ha véget ér a háború, akkor mindenféleképpen Kárpátalján, valamint a Felvidéken is akadémiai központokat létesíteni, mert jól látható, és a visszajelzéseink is azt mondják, hogy ennek van eredménye, van huzata úgymond minden relációban, minden Kárpát-medencei nép találkozási pontja lehet a birkózósport.

- Mit tippel magyar vagy szerb érem az olimpián, Párizsban, birkózásból születik-e?

- Az Európai Unióban a legeredményesebbek vagyunk az öt kvótával. A szerbek az Európai Unión kívül vannak, nekik is öt kvótájuk van. Nagy összecsapás lesz, lehetséges, hogy pont Losonczi Dávidnak, az olimpiai aranyérem egyik legnagyobb esélyesének. Remélem, nem tettem túl nagy terhet a vállára. Neki pont egy szerb ellenfele lehet, akár a döntőben, akár a döntőt megelőzően. Ma már a világ birkózása nagyon erős, nagyon stabil, nagyon jól felkészült versenyzőkből áll. Itt elsősorban az amerikaiak és az ázsiaiak viszik a prímet, az oroszok sajnos nem lesznek ott, de Európában a szerb és a magyar birkózás nagyon magas színvonalon van. Arról is kell ugyanakkor beszélni, hogy nekünk itt a szerb válogatottban van egy magyar származású versenyzőnk is, Nemes Máté, és tőle, mivel világ és Európa-bajnok, tőle bármilyen eredmény várható, és ha ő a dobogó legfelsőbb fokára kerül, akkor nemcsak a szerb himnusz, hanem a szívekben a magyar himnusz is meg fog szólalni.

A héten kezdődik Párizsban az olimpia, de tekintsünk négy évre előre. Esetleg magyarkanizsai akadémista a következő olimpián részt vehet-e, mit tippel? Ezt a kérdést már Bálint Zoltánnak, a Vajdasági Birkózóakadémia igazgatójának tettük fel.

- Nagyon nehéz neveket mondani, de vannak tehetséges gyerekeink, akik ´28-ban a 18 és 24 év közötti korosztályba fognak kerülni. Vannak nemzetközi érmeket nyerő fiataljaink. Amennyiben töretlen lesz a munkájuk, néhányan esélyesek lesznek, hogy részt vegyenek az olimpián. Neveket azonban nem mondhatok, az túl merész kijelentés lenne tőlem. Ez egyszerűen megjósolhatatlan, hiszen minden sportban előfordulhatnak sérülések. Az utolsó pillanatban sérülésekkel küzdünk mi is, az egyik olimpiai résztvevőnk megsérült és hihetetlen gondokkal küzdünk, mert ezeket az embereket valahogyan helyettesíteni kell.