Német László bíboros, belgrádi metropolita érsek úgy fogalmazott: a béke mindannyiunkban ott van, és nem hárítható át másokra. Hangsúlyozta, hogy a mai világban, ahol a gyűlölet nyelve könnyen terjed, különösen nagy szükség van a megértés és az igazság nyelvére.

A jelenlegi nemzetközi helyzetről és a fegyveres konfliktusokról szólva elmondta: rendkívül nehéz megválaszolni, merre tart a világ, mivel elveszítettük azokat az alapvető kapaszkodókat, amelyek korábban irányt mutattak. Ilyen volt például a multilateralizmus politikája, az államok közötti párbeszéd, a diplomácia és a békés megoldások keresése a feszültségek feloldására, közölte a Tanjug.

Hozzátette: az idei év különösen kedvezőtlenül indult, hiszen februárban Izrael és az Egyesült Államok támadást indított Irán ellen, amely válaszul a térség több országát is célba vette, így egy olyan konfliktus bontakozott ki, amelynek kimenetele és lezárása egyelőre kiszámíthatatlan. Bár nem tart attól, hogy a harcok közvetlenül elérik Szerbiát, már most érezhető a hatásuk a világgazdaságban: az energiahordozók ára emelkedik, ami előbb-utóbb az élelmiszerek drágulásához is vezet, és ez a mindennapi emberek számára a legkézzelfoghatóbb következmény.

A bíboros szerint ma már nehéz azt mondani, hogy a béke elérhető közelségben van, hiszen sem Ukrajnában, sem a Közel-Keleten nem látszik ennek jele. Úgy véli, hatalmas erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy új megoldások szülessenek ebben a feszült nemzetközi környezetben. Mint mondta, minden háború véget ér egyszer, de nem mindegy, mikor és milyen áron.

Kiemelte: a politikusoknak és diplomatáknak komoly felelősségük van abban, hogy döntéseikkel milyen jövőt biztosítanak – minden ember számára, vagy csupán egyes nemzeteknek. Felidézte, hogy a történelem során már születtek kísérletek a nemzetközi együttműködés erősítésére: az első világháború után létrejött a Népszövetség, majd a második világháborút követően megerősödött az az elképzelés, hogy az államoknak együtt kell működniük a béke fenntartása érdekében. Az utóbbi másfél évtizedben azonban ez a rendszer meggyengült, és hiányzik az a politikai erő, amely korábban hozzájárult a globális stabilitáshoz.

Német László hangsúlyozta: mindannyiunk feladata – beleértve a vallási vezetőket és közösségeket is –, hogy ne veszítsük el a reményt, és higgyünk abban, hogy a világ változhat. Úgy fogalmazott: még akkor is meg kell őrizni a hitet a békében, amikor minden jel az ellenkezőjét mutatja, hiszen a szívünkben végbemenő változások hosszabb távon a társadalom egészére is hatással lehetnek.

Szerinte Európa társadalmai bizonyos értelemben elkényelmesedtek, mivel az elmúlt évtizedekben nem kellett olyan súlyos kihívásokkal szembenézniük, mint a világ más részein. Emiatt gyengült a szolidaritás és a mások iránti felelősségérzet is.

Arra a kérdésre reagálva, hogy XIV. Leó pápa nemrég felszólította Donald Trump amerikai elnököt az iráni konfliktus lezárására, a bíboros úgy vélekedett: még egy olyan vezető is, aki elsősorban gazdasági és hatalmi szempontokban gondolkodik, figyel a pápa szavára, különösen, ha közvetlen környezetében is vannak, akik ezt a hangot erősítik.

Úgy látja, Trump különösen érzékenyen reagálhat a pápa üzenetére, hiszen az egyházfő amerikai származású, és hatással lehet az Egyesült Államok katolikus közösségére is. Emlékeztetett: a katolikus szavazók jelentős része korábban Trumpot támogatta abban a reményben, hogy gazdasági stabilitást és biztonságot hoz, ám sokakban csalódottság alakult ki a jelenlegi folyamatok miatt.

A pápa azon kijelentésére utalva, miszerint Isten nem hallgatja meg azok imáit, akik háborúkat indítanak, Német László kiemelte: a keresztény tanítás szerint Isten különösen a gyengék, az elnyomottak és a kiszolgáltatottak felé fordul. Nem azért, mert ne szeretné az erőseket, hanem mert az erő birtokában az ember gyakran eltávolodik a helyes úttól.

Hozzátette: Isten nem lehet eszköz háborúk igazolására, és nem állhat azok mellé, akik a nevében támadnak más népekre vagy országokra. Isten a béke Istene – hangsúlyozta.

Végezetül arra a kérdésre, mit vár a hívőktől ezekben a nehéz időkben, azt válaszolta: ugyanazt, amit önmagától is elvár – hogy az emberek erőszak nélkül, békés eszközökkel rendezzék konfliktusaikat, legyen szó fizikai vagy verbális erőszakról. Emellett fontosnak tartja, hogy a társadalom aktívan támogassa azokat a politikai szereplőket, akik a békét szolgálják, nem pedig a megosztottságot és a gyűlöletet.

Úgy fogalmazott: a mai háborúk nemcsak emberéleteket követelnek, hanem az alapvető infrastruktúrát is rombolják – például Ukrajnában az erőművek elleni támadások a mindennapi életet bénítják meg. Hasonlóan az emberi lélekhez: amikor gyűlölet tölti meg, sötétségbe borul, míg a remény és a béke világosságot hoz.

A béke keresése ezért minden ember személyes felelőssége – zárta gondolatait Német László, hozzátéve: ebben az imádság, a meditáció, valamint a szent helyek és templomok is fontos szerepet játszhatnak.