Szerbia
A legtöbb szerbiai polgár homofób, vallásilag intoleráns és idegengyűlölő
Az esélyegyenlőségi biztos évi jelentése

A szerbiai polgárok több mint egyharmada, egészen pontosan 36 százaléka véli úgy, hogy az országban növekedett a diszkrimináció mértéke a három évvel ezelőtti helyzethez képest, 37 százalékuk szerint pedig e jelenség leginkább a foglalkoztatás terén észlelhető – áll az esélyegyenlőségi biztos évi beszámolójában.

A biztos a sorrendben harmadik jelentésében a 2012. január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakot vizsgálta. A szerb parlamentnek átnyújtott dokumentumból kiderül, a diszkrimináció nagyon elterjedt a szerbiai társadalmi élet minden területén.

A biztos és a CESID közös, A polgárok viszonya a Szerbiában jelenlevő diszkriminációhoz közvélemény-kutatása szintén részét képezi a jelentésnek. A 2012. évet vizsgáló felmérés kimutatta, hogy az emberek többsége leginkább a szexuális irányultságon, a vallási meggyőződésen, az állampolgárságon, valamint az etnikai és nemzeti hovatartozáson alapuló diszkriminációra hajlamos.

„Más szavakkal, a polgárok nagyrészt homofóbok, vallásilag intoleránsak és idegengyűlölők. Ezenkívül a megkérdezettek negatív sztereotípiákat mutatnak a romák irányában, illetve bizonyos fokú antiszemitizmusról is beszélhetünk, de e területeken többen vannak azok, akik nem negatív véleményen vannak” – áll a jelentésben.

A leginkább veszélyeztetettek a megkérdezettek szerint a romák. Erről a válaszadók 38 százaléka vélekedik így, 28 százalékuk szerint a szegények károsulnak leginkább, 22 százalékuk szerint a fogyatékkal élők, 17 százalékuk szerint a nők és 14 százalékuk szerint a szexuális kisebbségekhez tartozók.

A legmagasabb fokú etnikai ellenségeskedés az albánokat érinti, majd a horvátokat, romákat és bosnyákokat, a legenyhébb pedig a magyarokat.

A válaszadók a foglalkoztatás mellett az egészségügyi és az oktatási rendszerben észlelik leginkább a diszkrimináció jelenlétét.
A felmérés szerint a megkérdezettek 38 százaléka ítéli el a diszkriminációt, 18 százalékuk preferálja azt, a fennmaradó rész pedig nem is preferálja, de nem is ítéli el.

Az intézményekkel kapcsolatban a megkérdezettek egyötöde a kormányt, illetve a végrehajtó hatalmat látja a leginkább diszkrimináns intézménynek. Úgy vélik azonban, hogy éppen e szerveknek kellene fellépniük a megkülönböztetés ellen.

A 2010. évi adatokhoz képest 8 százalékkal kevesebben mondták, hogy diszkriminációnak vannak kitéve, de még így is a 16 százalékuk személyes tapasztalattal rendelkezik e téren.

Szerbiában továbbra is széles körben elterjedt a szexuális irányultság miatti diszkrimináció. A jelentés szerint a 2012-ben elmaradt Büszkeség menet körüli események bizonyítják, hogy az LMBT populáció tagjai alkotják azt az „egyedüli csoportot, akiket megfosztottak a nyilvános gyülekezés jogától”.

Az elmúlt év folyamán 465 panaszt nyújtottak be az esélyegyenlőségi biztoshoz, és ez 40 százalékkal több, mint 2011-ben volt. Ezek szerint a diszkriminációra leginkább a fogyatékosság (76), a nemzeti vagy etnikai származás (68), a nem (42), a vallási vagy politikai meggyőződés (32), az életkor (31), a politikai, szakszervezeti vagy más egyesületi tagság (26), a családi állapot vagy terhesség (22), valamint a szexuális irányultság (8) adott okot.

2012 folyamán 38 panaszt nyújtottak be oktatási vagy szakképesítési diszkriminációra hivatkozva. A dokumentumok az oktatási rendszer problémáira mutatnak rá, főleg a marginalizált csoportokból kikerült gyermekek esetében, azaz a romák és a fogyatékkal élők vonatkozásában.

A legtöbb bejelentés az állami szervek ellen irányul (43,8 százalék), illetve továbbra is főleg Belgrádból és környékéről érkeznek panaszok (38 százalék). A bejelentések számát illetően Vajdaság van a második helyen (20,5 százalék).

A biztos 117 ajánlást küldött ki az állami szerveknek az esélyegyenlőség mértékének növeléséhez szükséges intézkedések foganatosításáért, 4 esetben javasolta a törvényes keret módosítását, valamint 19 figyelmeztetést és közleményt adott ki.

Az elérhetőség érdekében a biztos fogadóórákat is tart az irodájában, jogi információkat és tanácsokat ad a polgároknak. A szakszolgálatot mintegy 1000 ember kereste fel.

A jelentés szerint mélyült a biztos együttműködése az állami szervekkel, a médiával, a civil szervezettekkel, illetve a nemzetközi egyesületekkel és fórumokkal is.
Ugyanakkor, mint hozzáteszik, a diszkriminációval kapcsolatos vélemények és ajánlások kedvezőtlen reakciókat váltottak ki szélsőjobboldali szervezetek és magánszemélyek részéről, és ez hazugságok közléséhez és a biztost célzó szervezett támadásokhoz vezetett.

A jelentés szerint a különböző társadalmi szervezetek egyenjogúságát célzó intézkedéseket intenzíven kell alkalmazni, valamint a diszkrimináció elleni jogi védelem hatékonyságának javításán is is fáradoyni kell.

Emellett minden közszereplőt meg kell mozgatni, hogy a nemzeti, etnikai, vallási, szexuális és más kisebbségekkel kapcsolatos egyenlőség és tolerancia közösségi értékként kerüljön bemutatásra, amit a társadalom tudatosan fogad el.

Az esélyegyenlőségi biztos számára 2012-ben 89,5 millió dinárt különítettek el a költségvetésből, 2013-ban pedig 89,348 millió dinár lesz ez az összeg.

A 145 oldalas jelentés végén javasolják többek között a diszkriminációellenes nemzeti stratégia befejezését, valamint az ingyenes jogsegélyről szóló törvény elfogadását, ami lehetővé tenné, hogy a megkülönböztetés áldozatai számára is biztosítva legyen az igazságszolgáltatás.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Brnabić: Az intézkedések eredményesek - illusztráció
2020. AUGUSZTUS 9.
[ 11:16 ]
Az elmúlt 24 órában Szerbiában 8014 személynél végezték el a koronavírus tesztet, 255 eredmény volt pozitív. Ugyanebben az időszakban a betegség hat újabb áldozatot követel. A legutóbbi adatok szerint a kórházban kezelt páciensek közül 121 szorul gépi lélegeztetésre. Az epidemiológusok a fertőzöttek számának...
2020. AUGUSZTUS 8.
[ 15:10 ]
Minden nap kap olyan e-maileket, amelyekben dolgozók panaszkodnak, hogy a munkaadók visszaélnek az állam nyújtotta támogatással, jelentette ki Zoran Đorđević munkaügyi miniszter az RTS műsorában, de hozzátette, nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy ez megtörténik, mivel a dolgozók nem hajlandók ezzel kapcsolatban...
2020. AUGUSZTUS 8.
[ 14:55 ]
A Facebookon hamis profilok jelentek meg a Kommerciális Bank (Komercijalna Banka) és a Postatakarék (Poštanska štedionica) logójával, a pénzintézetekből arra figyelmeztetik a polgárokat, hogy becsaphatják őket vagy visszaélhetnek az adataikkal. A hírt a két érintett bank hozta nyilvánosságra és arra inti a polgárokat, hogy...
2020. AUGUSZTUS 7.
[ 17:33 ]
Beolvasás folyamatban