Többet dolgozunk, mint szinte egész Európa: Szerbia a második Európában a ledolgozott munkaórák számában, ugyanakkor az életszínvonal nem ezt tükrözi.

A szerbiai munkavállalók 2024-ben átlagosan heti 41,3 órát dolgoztak, ami jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagát, ahol a munkahét hossza 36 óránál állt meg. Európában csak a törökök dolgoznak többet.

Az Eurostat adatai szerint a munkahelyen eltöltött idő hosszát tekintve Szerbia Európában a második helyen állt, közvetlenül Törökország mögött, megelőzve a régió országait és a kontinens nagy részét.

Szomszédainkkal összehasonlítva a munkahét Szerbiában hosszabb volt, mint Magyarországon (37,8 óra), Romániában (38,8), Bulgáriában (39), Horvátországban (37,8), Szlovéniában (38) és még Bosznia-Hercegovinában is, ahol 41,2 órás átlagot mértek. Az Eurostat nem rendelkezett adatokkal Montenegróról és Észak-Macedóniáról.

Érdekesség, hogy épp a leggazdagabb országokban dolgoznak a legkevesebbet: Hollandiában (32,1 óra), Norvégiában (33,7), Dániában, Németországban, Ausztriában (mind 33,9), Belgiumban (34,5), írja az Eurostat legfrissebb adatait szemléző Danas.

Miért kell Szerbiában többet dolgozni?

A lapnak nyilatkozó dr. Aleksandra Anić, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a hosszabb munkaidő elsődleges oka Szerbiában az alacsony termelékenység, valamint a munkavállalói jogok gyenge védelme.

„Szerbiában alacsony a termelékenység a fejlett országokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy ugyanazt a terméket előállítsuk, mint például Norvégia, nekünk többet kell dolgoznunk” – mondta Anić, hozzátéve, további nagy problémát jelent a szakszervezetek gyenge helyzete és a munkajogok megsértése.

„Nyugat-Európában, ha valaki túlórázik, azt rendesen meg kell fizetni. Nálunk gyakran fizetetlen a túlmunka, és ha mégis fizetnek, az is csak jelképes összeg” – magyarázta.

Anić szerint az alacsony bérek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek többet dolgozzanak, hiszen ezáltal tudnak pluszjövedelemre szert tenni, de figyelmeztet, hogy a fizetést nem lehet a gazdasági környezettől elszigetelten értékelni.

„A minimálbér és az átlagbér emelése valamennyire csökkenthetné a többletmunkára való igényt, de ha az infláció nő, hiába nagyobb a fizetés, ha ugyanannyit lehet csak vásárolni érte” – tette hozzá.

A mezőgazdaság is megemeli az átlagot

Dr. Mihail Arandarenko, szintén a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a hosszabb munkaórák más tényezőkkel is összefüggnek – például a foglalkoztatás szerkezetével, törvényi különbségekkel és szociális-gazdasági viszonyokkal.

„Az egyik ok a foglalkoztatottak összetétele. Az átlagos munkaidőt minden dolgozó munkaidejének összeadásával számítják. Ha egy országban, mint például Szerbiában, sokan dolgoznak a mezőgazdaságban és sok az önfoglalkoztató, az jelentősen megemeli az átlagot” – magyarázta Arandarenko.

Az Eurostat adatai szerint a legtöbbet a mezőgazdaságban dolgoztak, heti 46 órát, a vendéglátásban 43,9-et, az építőiparban 42,9-et, a kereskedelemben 42-t, ugyanannyit a bányászati ágazatban is. Arandarenko hozzátette, a mezőgazdasági dolgozók és önfoglalkoztatók gyakran nemcsak a munka természete miatt dolgoznak hosszabb ideig, hanem azért is, mert hosszabb időt vesz igénybe a jogszabályok által megkövetelt "papírológia", aminek elmulasztása komoly büntetéseket von maga után. „Gyakran mondják, hogy heti hat napot dolgoznak, és még a pénztárzárásról, adminisztrációról is gondoskodniuk kell” – mondta a szakember.

Ez a foglalkoztatási szerkezet Szerbia mellett Törökországban és más nyugat-balkáni országokban is jelen van. Hollandiában viszont – bár mezőgazdasági nagyhatalom – mindössze két százalék dolgozik ebben a szektorban, Szerbiában ez az arány eléri a 13 százalékot.

Dr. Mihail Arandarenko szerint az is hozzájárul a hosszabb munkaidőhöz, hogy a szerb mezőgazdaság nem olyan modernizált, mint a fejlett országokban.

Más módszerrel számolják a munkaidőt

Arandarenko szerint a magasabb óraszám egyik oka az is, hogy Szerbiában a nyolcórás munkanapba beleszámítják a pihenőidőt, míg Nyugat-Európában nem.

„A legtöbb nyugati országban a munkaszerződés nettó óraszámot tartalmaz, vagyis ha 38 óra szerepel benne, az kizárólag a munkavégzést jelenti, a szünet külön jár hozzá” – magyarázta. Nálunk viszont a reggelire szánt szünet is bekerül és akkor a "cigiszünetekről" még nem is beszéltünk.

További ok, hogy a fejlett országokban rugalmasabb munkavégzési modellek vannak, különösen a nők számára, akik gyakran választanak részmunkaidőt a munka és a család közti egyensúly érdekében.

„Hollandiában például a nők választhatják, hogy hetente három napon teljes munkaidőt ledolgoznak, de dönthetnek a napi négy órás munkaidő vagy egyéb, esetükben megfelelő modell mellett is. Náluk a nők ritkán dolgoznak teljes munkaidőben. Ez az úgynevezett „munka–élet egyensúly”, ami különösen fontos, mert a nők mindenhol több fizetetlen házimunkát végeznek” – tette hozzá Arandarenko.

Hollandiában a férfiak átlagosan heti 42 órát dolgoznak, a nők 34–35 órát. Szerbiában ez a különbség gyakorlatilag nem létezik.

A legszegényebbek dolgoznak a legtöbbet

Arandarenko szerint általánosságban elmondható, hogy a világ legszegényebb országaiban dolgoznak a legtöbbet, a közepesen fejlettekben kevesebbet, a leggazdagabbakban pedig a legkevesebbet.

„Majdnem száz évvel ezelőtt 1930-ban a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza, John Maynard Keynes egy azóta gyakran idézett esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ra az átlagos munkaidő heti 15 órára fog csökkenni. Túl optimista volt, de valóban, a magas termelékenységgel és erős gazdasággal rendelkező országok dolgoznak manapság a legkevesebbet” – zárta a professzor.

Ezekben az országokban a drága emberi munkaerőt gyakran gépekkel vagy automatákkal váltják ki.

„Míg például Indiában még nem éri meg robot-takarítót alkalmazni a repülőtéren, addig a nyugati országokban ez teljesen megszokott” – mondta Arandarenko.

Szerbiában a munkavállalók 2024-ben dolgoztak a legkevesebbet az elmúlt tíz évben

Pozitívum, hogy a szerb munkavállalók 2024-ben valójában a legkevesebbet dolgozták az elmúlt tíz év során. A legtöbbet 2015-ben és 2021-ben dolgoztak, amikor az átlag heti munkaidő 42,3 óra volt.