Tomislav Jovanović oktatásügyi miniszter jelentős változásokat jelentett be az oktatásban.

A miniszter hangsúlyozta, ez a tanárok jobb társadalmi és anyagi helyzetét jelenti, továbbá tiszteletreméltó általános iskolákat, a társadalmi szükségletekhez igazított tanulmányokat, de ugyanakkor a külföldi diákok visszatérését is jelenti egyetemeinkre.

„A karok rangsorolása is előttünk áll, egyes szegmensekkel kapcsolatban pedig el kell gondolkodni a külföldön már bizonyított szakembereink vagy a külföldieknek, mint konzultánsoknak a bevonásán az állam és a társadalom számára létfontosságú projektekbe” – mondta Jovanović.

Habár az állam elfogadta a gazdasági megszorító intézkedéseket, Jovanović emlékeztet, az oktatás befektetés, amelynek eredményt kell hoznia a jövőre nézve. Az egészségügy, az oktatás, a tudományos és technológiai fejlődés azok a területek, amelyekről még a megszorítások idején is számot kell vezetni, mondta a miniszter, hozzátéve, ebben a pénzügyminiszter is egyetértett.

„Meg vagyok róla győződve, hogy megtaláljuk a megoldást az oktatásügyi dolgozók anyagi és társadalmi helyzetének kijavítására, kezdve a tanítóktól és az iskoláskor előtti intézményekben dolgozóktól a magasrangú tudósokig és akadémikusokig” – mondta Jovanović.

A miniszter változtatásokat jelentett be a felsőoktatásban is a bolognai cél, a minőséges oktatás elérése érdekében, amelyből szakemberek és kutatók kerülnek ki.

A változásoknak az oktatási tartalmak modernizálására, a hallgatók megterhelésének csökkentésére kell vonatkozniuk, hogy elkerülhessük azt a szituációt, amikor a hallgatók a bolognai folyamatban előirányzott legalacsonyabb kritériumnak sem tesznek eleget.

A miniszter elmondása szerint egyetemeink mégis minőségesek, amire az a bizonyíték, hogy egyes országok érdeklődnek az iránt, hogy ide küldjék tanulni a fiatalokat.

„Az az igényünk, hogy néhány tízezer külföldi hallgató iratkozzon be” – mondta a miniszter, s kifejtette, ez az oktatási folyamatunk elismerése, de ugyanakkor kihívás is, mert úgy véli, egy egyetem jelentősége nem abban rejlik, hogy hány hallgatója megy külföldre, hanem abban, hogy hány külföldi hallgatót tud bevonzani.

A miniszter úgy véli, az egyetemi karok rangsorolását az akkreditációs bizottságnak kell elvégeznie.

„Ösztönözni fogom azt az ötletet is, hogy ugyanazon egyetem keretében rangsorolják a karokat, hogy Szerbiában attól függetlenül rangsorolják az egyetemeket, hogy állami vagy magántulajdonban vannak-e” – mondta, s leszögezte, a lista készítésénél nem a beiratkozott hallgatók számának, hanem a tanulmányok minőségének kell döntőnek lennie.

Úgy véli, a hazai egyetemi tanulmányoknak rugalmasabbnak, a társadalmi szükségletekhez alkalmazkodóbbnak kell lenniük, a hallgatók, a tanárok és az állam közösen osztozzon a kötelezettségeken, a jogokon és a felelősségen. A jogokat és a kötelezettségeket, mint mondta, az egyetem és a hallgató között megkötött szerződéssel lehetne definiálni.

A miniszter üzenete a nyolcadikosoknak: Tanuljatok!

Arra a kérdésre válaszolva, hogy néz majd ki a következő kisérettségi, a miniszter azt üzente a diákoknak, maximálisan arra fognak törekedni, hogy tehermentesítsék őket a záróvizsgán, de tanulniuk kell.

A részletekre október 20-áig fény derül, mondta Jovanović, hangsúlyozva, az érettséginek a folyamatos munkát, nem pedig a kampányszerű tanulást kell tükröznie.

„Azt üzenem a nyolcadikosoknak, tanuljanak, de ne csak az érettségi vizsgára készüljenek, hanem a tananyagot is tanulják, ami tudom, hogy bonyolult, de ilyen marad, ameddig meg nem változtatjuk” – hangsúlyozta. Az állam, az oktatási minisztérium szerepe az, hogy biztosítsa, hogy minden gyerek elérje a saját reális vágyát a középiskolai iratkozás során, tette hozzá.

„Ezt hatalmas stressz és pótoktatás nélkül is el lehet érni. Megteszek mindent, hogy a kérdések maximálisan könnyűek legyenek, ne legyenek megterhelőek, általános típusúak legyenek, olyan kérdések legyenek, amelyekhez a diákok találékonyságára is szükség van, s ne csak olyan feladatok gyűjteménye legyen, amelyet a diák akkor megtanul, de soha többet nem lesz szüksége rá” – ígérte a miniszter, s leszögezte, a Vuk-diplomát nem törlik el, mert úgy véli, a legjobb diákokat külön elismeréssel is meg kell jutalmazni.

A miniszter meg van győződve arról, hogy kevés nem megérdemelt Vuk-diploma van, és emiatt nem kell eltörölni valamit, ami a hagyományt, az elismerést képviseli, ami motiválja a diákokat, nyilatkozta a Tanjugnak.