Fotó:  

Ivan Simunović

Elutasította a horvát kormány csütörtöki ülésén Ivan Simunovićnak, a konzervatív Horvát Jogpárt parlamenti képviselőjének azt a javaslatát, hogy Horvátország vezessen be vízumkötelezettséget be a szerb állampolgárokkal szemben, mert a képviselő szerint Belgrád nem reagált megfelelően a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj szélsőséges nacionalista szerb politikus kijelentéseire.

Vesna Pušić miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter szerint a javaslat formálisan és jogilag is elfogadhatatlan. Az Európai Bizottság 2009-ben vette fel Szerbiát azon országok listájára, amelyeknek az állampolgárai vízum nélkül léphetnek be az Európai Unió országaiba, ezt a döntést pedig Horvátországnak is tiszteletben kell tartania - mondta. Hozzátette: itt az ideje, hogy azok, akik azt hiszik, hogy Horvátország kicsi, veszélyeztetett ország, amelyet meg kell védeni, változtassanak a gondolkodásmódjukon, mert Horvátország élen jár a kelet-közép-európai országok európai integrációjának folyamatában.

A külügyminiszter kiemelte: Horvátország számára létkérdés, hogy a régió országai megfeleljenek az európai elvárásoknak, és ebben Zágrábnak segítenie kell őket. Horvátország prioritásnak tekinti szomszédai támogatását, és azt akarja, hogy azok ugyanolyan feltételek mellett csatlakozhassanak az EU-hoz, mint ő maga. Ez különösen érvényes Bosznia-Hercegovinára, amelynek uniós tagsága Zágráb számára elsőrendű fontosságú.

A hágai Nemzetközi Törvényszék börtönéből betegsége miatt tavaly ideiglenesen elengedett Seselj például a kelet-horvátországi Vukovár 1991. novemberi elestének 1994-es évfordulóján gratulált a "csetnikeknek", amiért annak idején "felszabadították" a várost. Közölte, pártjával mindent megtesz azért, hogy a volt krajinai területek, valamint Vukovár városa újra "Nagy-Szerbiához" tartozzon. Belgrád erre nem reagált, de korábban kötelettséget vállalt arra, hogy a törvényszék kérésére bármikor visszaküldi Hágába a politikust.

Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Szerbia csatlakozási folyamata ehhez képest jelentős késésben van. Belgrád 2012. március 1-jén kapta meg a tagjelölti státust, s bár 2014 januárjában hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, a megbeszélések vontatottan haladnak. A felek az elmúlt egy évben egyetlen tárgyalási fejezetet sem tudtak megnyitni a 35-ből, az első fejezetet előreláthatólag ez év második felében kezdik tárgyalni. Szerbia uniós csatlakozását leghamarabb 2020-ra valószínűsítik.

A Nyugat-Balkán többi állama közül EU-tagjelölt még Macedónia, Montenegró és Albánia. Bosznia-Hercegovina és Koszovó még nem jutott el a tagjelöltségig. (MTI)