Szerbia a közeljövőben nem tudja elkerülni olyan döntések meghozatalát, amelyek jelentős hatással lesznek vagy az ország gazdaságára, vagy a nagyhatalmakkal – elsősorban Oroszországgal és az Egyesült Államokkal – fennálló kapcsolatokra, véli Aleksandar Stevanović közgazdász. A Euronews szerb kiadásának nyilatkozó szakember szerint: „Sem a munkánk, sem az érdekünk, sem más nem indokolja, hogy jobban szeressük Oroszországot, mint ahogy az oroszok szeretik a saját hazájukat.”

Stevanović hangsúlyozta, hogy az energetikai kérdések központi témává válnak, és az elkövetkező hónapokban érezhetők lesznek az amerikai szankciók NIS-re gyakorolt hatásai, valamint a politikai döntések következményei.

„Újévig még normálisan élhetünk ezekkel a szankciókkal, de utána jönnek a gondok”

– mondta, hozzátéve, Szerbia most fizeti meg az árát annak, hogy az elmúlt években nem diverzifikálta energiaforrásait.

„Már négy év telt el azóta, hogy az ukrajnai háború új vasfüggönyt húzott Oroszország felé, mi pedig tovább szédítjük magunkat az olcsó gáz meséjével. Ez most komoly problémaként tér vissza” – hangsúlyozta Stevanović, hozzátéve, hogy a megoldás talán a NIS tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása lehet, ha Oroszország nem mutat hajlandóságot kompromisszumra.

„Oroszország okozta a problémát a NIS-nek, és nagyon korrekt lenne, ha – Szerbia soha nem oroszellenes politikájának jegyében – visszavonulna a többségi tulajdonból. Ha ezt nem akarják megtenni, akkor csak egyoldalú lehetőségek maradnak: vagy a piaci érték kifizetésével, vagy jogi eljárások foganatosításával, például csődeljárás elindításával, amennyiben várhatóvá válik a fizetésképtelenség. Ez nem lenne államosítás, sem vagyonelkobzás, hanem jogilag megalapozott megoldás” – mondta Stevanović.

A közgazdász szerint Szerbia „több széken való egyensúlyozásra” épülő politikája – az EU, az USA, Oroszország és Kína között – elérte a határait, és az eredmények azt mutatják, hogy ez a stratégia már nem működik.
„Most aratjuk ennek a politikának a legrosszabb gyümölcseit. Ahol nagy elvárásaink voltak, mára odáig jutottunk, hogy mindenki megbízhatatlan partnerként tekint ránk” – mondta.

A gáz lesz a nagyobb probléma

„Az egyik ajánlatunk biztosan az lesz, hogy megvásároljunk egy részesedést, amellyel az orosz tulajdonrész 50% alá csökkenne. A másik forgatókönyv az, hogy nem nekünk akarják eladni, mert nekünk már 30%-unk van, így talán egy harmadik félnek adnák el, hogy ne erősítsék tovább a mi tulajdonunkat” – mondta az N1-nek Željko Marković energetikai szakértő.

A szakértő szerint az oroszoknak még mindig van egy „adu a kezükben”, és miután megerősítették, hogy a gázmegállapodás csak az év végéig érvényes, világossá vált, hogy a gázkártyát játsszák ki.

„Valóban meggyőződésem, hogy nem lesz szó államosításról, bár az amerikaiak ezt sürgetik, és úgy viselkednek, mint valami seriff, aki parancsot osztogat. Mi azonban valóban függünk az oroszoktól, attól, hogy mi lesz, ha az oroszok holnap azt mondják-e: nagy a kereslet a gázra keleten, és többé nem akarunk veletek együttműködni” – véli Jelica Putniković, az Energija Balkana főszerkesztője.

„Úgy gondolom, hogy a gázkérdés nehezebben megoldható. Hideg otthonaink lennének, csökkenne az áramtermelés, leállna az ipar – ezért nem kerülhet sor erőszakos megoldásra a NIS esetében” – véli Željko Marković.

Đedović Handanović: Folytatjuk a tárgyalásokat Oroszországgal

Dubravka Đedović Handanović, a bányászati és energetikai miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy a szerb és orosz felek közötti tárgyalások a NIS elleni amerikai szankciókról folytatódnak, de nem részletezte a hétfői megbeszélés tartalmát.

Aleksandar Vučić szerb elnök a Gazpromnyeft igazgatótanácsának elnökével, Alekszandr Gyukovval, valamint Pavel Szorokinnal, az orosz energiaügyi miniszter helyettesével folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy „nem lesz semmiféle olaj- vagy üzemanyaghiány”.

Đedović Handanović az RTS-nek elmondta, hogy részt vett a találkozón, és Vučić tárgyalását „nagyon őszintének, nyitottnak és építő jellegűnek” nevezte.

„Folytatni fogjuk a tárgyalásokat, igyekszünk konkrét megoldásra jutni, de most még nem beszélhetek a részletekről. Ma nagy előrelépést tettünk, elégedettek vagyunk, és folytatjuk a munkát” – mondta.

Hozzátette, hogy a szerb fél világossá tette az orosz partnerek számára: Szerbia nem akarja elvenni (államosítani) az ő vagyonukat, de fontos, hogy ők is megértsék Szerbia helyzetét. Mint mondta, a szerb kormány nem fogja engedni, hogy az ország energetikai biztonsága veszélybe kerüljön, vagy hogy a polgárok emiatt szenvedjenek.