Az örömhíren túlmenően, hogy Krasznahorkai László kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, a napi hírekkel foglalkozva ezekben a napokban kevés jóról hallani a közéletben.

Jómagam különösen érzékeny vagyok az Európai Unió testületeiben történtekre, mert azokat közállapotaink egyfajta tükrének fogom fel. És felháborodással állapítom meg, hogy az EU az utóbbi időben nem a legszebb arcát mutatja, az elmúlt napokban pedig különösen. Van, akinek érdemtelenül mentsvár, van akire viszont (bár igazán nem azt érdemelné) a törvény szigorával csap le. Mindez nem is kellene, hogy foglalkoztasson, ha az EU történései nem lennének sorsformálók ebben a felfordult világban.

Október 7-én volt a szavazás az Európai Parlamentben három képviselő mandátumának a felfüggesztéséről – mindháromra vonatkozóan Magyarország tett kezdeményezést –, és a Tisztelt Ház mind a három esetben leszavazta az indítványt. Aki képviselő, az védett a törvénnyel szemben is. Más vonatkozásban viszont nincs engedékenység: a történtekkel párhuzamosan javában folynak az előkészületek a schengeni övezet határain történő elektronikus ellenőrzés bevezetésére, ami által könnyebb lesz a törvénysértők kiszűrése és a szigor alkalmazása azokkal szemben is, akik egy-két nappal túllépik kereteiket. A képviselőknek védelem, másoknak regula.

Az EU a közelmúltig az általános meggyőződések szerint a csupa jólét ígérete volt. A tagországok polgárai számára a szabad letelepedés, munkavállalás, szociális és más jogok érvényesítésének a lehetősége. Ráadásul az EU több országához a schengeni térség-adta előnyök is társíthatók, így a határellenőrzés nélküli utazások előnyeit is több száz millió ember élvezheti. Régen, amikor még Szerbia az uniós csatlakozás ügyeiben a kezdet kezdetén járt, a lakossághoz szóló pozitív érvek között kiemelték a politikai stabilitást és a béke megőrzését is. Ezzel szemben az Európai Parlament mai felállásában olyan emberek ülnek, akiknek múltja és jelen tevékenysége nem a stabilitás erősítését célozza, sőt maga a parlament sem a stabilitásról, sokkal inkább a nagy ellentétekről küldi az üzeneteket. Elég csak végignézni az EP október 7-ei ülésén a három EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló szavazás felvételét. Magyar Péter, Dobrev Klára és Ilaria Salis megtarthatja mentelmi jogát, többszáz képviselőtársuk megvédte őket, szemben a másik tábor ugyancsak többszáz szavazatával. Ilaria Salis, az olasz Antifa-aktivista esetében - aki ellen Magyarországon eljárás folyik, mert 2023-ban Budapesten részt vett az utcán találomra kiválaszott emberek félholtra verésében – csak egy szavazaton múlott a mentelmi jog megtartása. Ám legyen, demokráciában az egy szavazat is számít, és ahogy mondjuk: Isten malmai lassan őrölnek. De hogy képviselőtársai még virágcsokorral is köszöntsék azt, aki embereket ver az utcán, az mégiscsak az egész Európai Parlamentet minősíti. Na és, mint várható volt, október 9-én az Európai Bizottság elnök asszonyát, Ursula von der Leyent is megerősítették a pozíciójában, hadd irányítsa az európaiak pénzének elköltését a továbbiakban is oly módon, hogy még csak be sem számol róla…

Aki pedig csak egy egyszerű, különleges jogokkal nem felruházott hétköznapi ember, az alkalmazkodjon mindenhez, amit a törvény előír. Ez a rendje. Most éppen hivatalosan október 12-én, a valóságban kissé később a „harmadik országokból” – így Szerbiából is – az EU területére való belépés ellenőrzésénél lesznek a változások, amelyek lényege az EU-s tartózkodási előírások betartattatása a földi halandókkal. Ugye ismert, hogy a fejlett Nyugat számára jól jönnek a szerbiai munkások. Gyakran mindenféle jogállamisági és jogérvényesítési eskü ellenére előszeretettel alkalmazzák őket a szürkegazdaságban is, nem bejelentett alkalmazottként. Nincs munkaengedély, nincs hosszabb ott-tartózkodási lehetőség, a rizikó pedig a kiszolgáltatott munkásé. A magam részéről már többször megállapítottam, hogy az ilyen munkák elfogadása miatt szorult helyzetbe került egyszerű szerbiai embereknek, és az engedéllyel munkát vállalókhoz látogató családtagoknak a schengeni kedvezmények jelentenék a nagyobb előnyt, hiszen tovább maradhatnának a 180 napon belül engedélyezett 90 napnál (mi az a migránsok ott-maradásához képest!). Dehát Schengen „távol van” a szerb-magyar határtól, az okos EU pedig kitalálta, hogy a harmadik országokból érkezőket elektronikus segédletű regisztrációs rendszerrel is ellenőrzése alá vegye. A rendszer rögzíti a határátlépéseket, és azt is kimutatja, hogy például egy szerb állampolgár hány napot tartózkodott az EU területén, s egyben – többek között a terrorizmus megelőzése céljával - kiszűri a gyanús személyeket is. (Megjegyzem, az Antifa szélsőséges baloldali mozgalmat, amelyhez a már fentebb említett Ilaria Salis is tartozik, terrorista szervezetnek minősítették az USA-ban és Magyarországon is, – de hát őt még nem szűrték ki igazán).

A Magyar Nemzet idézi Kovács Elvirát, a szerb parlament alelnökét, hogy Szerbia tagja akar lenni az EU-nak és ennek érdekében mindent megtesz, ám Ukrajna miatt várólistára helyezték. Függetlenül attól, hogy van még teljesíteni való Szerbia részéről is, ez a várólistázás is az unión belüli állapotokat szemlélteti.