A Vojislav Šešelj ügyében meghozott hágai ítélet felveti a kérdést, hogy joga van-e Šešeljnek ahhoz, hogy parlamenti képviselő legyen.

A Novosti azt írja, hogy a köztársasági képviselők megválasztásáról szóló törvény 88. cikkelye szerint a képviselő mandátuma akkor jár a határidő előtt, ha a képviselőt több mint fél év feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélik.

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) 2003-ban meghozott határozata szerint az ártatlanság vélelme miatt a hágai gyanúsítottak is betölthetnek képviselői funkciót, a mandátumuk viszont automatikusan megszűnik, ha hat hónap szabadságvesztésre ítélik őket.

Miljan Karličić (SPS), a RIK tagja szerint a képviselőkről szóló törvény csak a szerbiai bíróságokon meghozott ítéletekre vonatkozik. Attól függetlenül, hogy a RIK hágai gyanúsítottakról szóló határozata továbbra is érvényben van, az nem állhat a törvény felett, véli Karličić.

„Úgy gondolom, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy Šešelj képviselő legyen‟, jelentette ki Karličić.

Arra a kérdésre, hogy hogyan vonatkozhat a törvény csak a szerbiai bíróságokon meghozott ítéletekre, amikor Szerbia elismeri a hágai törvényszék döntéseit, Karličić azt felelte, hogy Šešelj letöltötte a büntetését és nem tér vissza Hágába, ezért nincs értelme megvonni tőle a mandátumát.

Ezzel szemben Vladimir Gajić, a RIK volt tagja és a Belgrádi Ügyvédi Kamara elnöke úgy véli, hogy Šešelj többé nem lehet képviselő.

Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT) fellebbviteli tanácsa szerdán 10 év börtönbüntetésre ítélte Vojislav Šešeljt, a radikálisok vezetőjét a horvátok üldözése miatt Herkócán (Hrtkovci). Mivel a büntetésbe beleszámolják az előzetesben letöltött időt is, ezért Šešeljnek nem kell börtönbe vonulnia.

Šešelj közel 12 évet töltött előzetes letartóztatásban a hágai törvényszéken, 2003 februárjától 2014 novemberéig, írja a Tanjug.