Egy friss közvélemény-kutatás szerint, ha holnap tartanák a szerbiai parlamenti választásokat, a Szerb Haladó Párt a szavazatok 46,6 százalékát szerezné meg. Az Ipsos által 1200 fős mintán, múlt hétvégén végzett felmérés szerint a párt elsősorban az idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű és női szavazók körében számíthat masszív támogatásra.

A felmérés egyik legérdekesebb tanulsága azonban nem a megszokott pártokhoz, hanem egy még meg sem alakult formációhoz kötődik: az egyetemisták által képviselt – egyelőre csak elméleti – választási lista öt százalékos támogatottságot ért el úgy, hogy a kérdőívben nem is szerepelt hivatalos opcióként. Az egyetemisták iránti szimpátia tehát spontán módon, külön beírással jelent meg a válaszadók körében.

A kutatás szerint a Szerb Haladó Párt mögött a Kreni-promeni mozgalom (vezetője: Savo Manojlović) áll 6,8 százalékkal, őket követi az Ivica Dačić vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 6,4 százalékkal. A Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) – Dragan Đilas pártja – 4,1 százalékon áll, míg olyan kisebb, de aktív formációk, mint a Demokrata Párt (DS), a Nova DSS, a Narodni pokret Srbije vagy a Zöld-Baloldali Front (ZLF) 2–3 százalék körüli eredményeket érnének el.

A Vajdasági Magyar Szövetség 1,5 százalékot kapna, ami a jelenlegi pozíciójuk megőrzését jelentené.

Az egyetemisták listája a fiatalabb (18–29 éves) válaszadók körében 12 százalékos, a 30–44 évesek között 7 százalékos támogatottságot élvezne – ami bőven az 5 százalékos parlamenti küszöb fölött van. Ugyanez a korcsoport mutat nagyobb szimpátiát más ellenzéki vagy új formációk, például a Kreni-promeni vagy a Novo lice Srbije (Parandilović) iránt is.

A társadalmi megosztottság a számok mögött is jól érzékelhető: a SNS támogatottsága 60 év felett 59 százalékos, de a fiataloknál alig 33 százalék. Hasonló aránybeli különbségek figyelhetők meg az iskolai végzettség szerint is – alapfokú végzettségnél 76 százalék, míg felsőfokú képzettséggel rendelkezők körében csupán 29 százalék támogatja a kormányzó pártot.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az Ipsos-felmérés nem vette figyelembe az újonnan alakuló formációkat, így nem szerepelt a kérdések között sem a Vučić által bejelentett „Mozgalom a népért és az államért”, sem a hivatalosan még nem létező egyetemi hallgatói lista. Ennek ellenére a megkérdezettek 5 százaléka spontán megemlítette az utóbbit, ami különösen jelentős politikai jelzés.

A Sprint Insight által végzett kutatás más eredményre jutott: abban az esetben, ha hivatalosan is részt vennének a választásokon, az egyetemisták listája 54,8 százalékos támogatottságot élvezne, szemben a Vučić-féle mozgalom 42,1 százalékával.

Elemzői következtetésként levonható: az SNS továbbra is domináns erő Szerbiában, főként a hagyományosan lojális szavazókörében. Ugyanakkor a fiatalok körében egyre érezhetőbb a változás iránti igény, és ha az új, alulról szerveződő mozgalmak valóban intézményesülnek, akkor a jelenlegi erőviszonyokat hosszú távon is megbolygathatják. Vajon készen áll-e a szerbiai politikai rendszer arra, hogy valóban megszólítsa a fiatalabb nemzedéket – vagy újfent hagyja őket kiábrándulni? – teszi fel a kérdést a 021 hírportál.