A Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának dékánja, Maja Kovačević elmondta, hogy bizalmatlanság alakult ki az egyetemek és a kormány között, de most minden fél felelőssége, hogy a problémákat megoldják. Mint mondta, nyílt megbeszélést tartottak a miniszterelnökkel, Đuro Macuttal, és figyelmeztetett, hogy az újvidéki tragédia évfordulóján tartandó megemlékezés eseményei befolyásolhatják a tanév kezdetét.

Vladimir Jakovljević, a kragujevaci Orvostudományi Kar professzora szerint különbséget kell tenni az oktatás és a társadalmi-politikai aktivitás között. Úgy véli, ha a hallgatóknak mondanivalójuk van, azt úgy kell kifejezniük, hogy ne zavarják az oktatási folyamatot. „Javaslom, hogy szervezzenek vitafórumokat – minden hatalomnak szüksége van egy Makszim Gorkijra, aki kimondja az igazságot” – mondta a professzor.

A kormány és az egyetemek között megkezdődött a párbeszéd

November 3-án megindul az új tanév, közben folytatódnak a miniszterelnök és az egyetemi vezetők közötti egyeztetések. Kovačević szerint Đuro Macut „a párbeszéd embere”, aki már megkezdte az egyeztetéseket Vladan Đokić rektorral, és a kormány készséget mutat a problémák rendezésére.

„Tény, hogy mindkét oldalról bizalmatlanság alakult ki – a kormány részéről az egyetemekkel, az egyetemek részéről a kormánnyal szemben. Most rajtunk múlik, hogy ezeket a problémákat rendezni tudjuk” – mondta Kovačević. A dékán hozzátette, hogy a Politikai Tudományok Karán november 3-án tartják az elsősök beiratkozását, a tanítás pedig 4-én kezdődik. Arra is figyelmeztetett, hogy „az évforduló árnyéka rávetül a tanév kezdetére”, és ha bármilyen incidens történik, az tovább bonyolíthatja a helyzetet.

Jakovljević: Nincs több időnk újabb tanévet elveszíteni

A kragujevaci Orvostudományi Kar professzora szerint az egyetemeknek most minden erejükkel a tanév megmentésére kell összpontosítaniuk. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy még egy tanévet elveszítsünk” – mondta Vladimir Jakovljević, hozzátéve, hogy a történtek rávilágítottak a felsőoktatás mélyebb strukturális gondjaira és a reformok szükségességére.

Kiemelte, hogy a demográfiai visszaesés súlyosan érinti az oktatást: „Szerbiában ma kétszer annyi hely van az egyetemeken, mint amennyi hallgató.” Szerinte a felsőoktatás és a tudomány továbbra is Szerbia egyik legfontosabb „nemzeti valutája”, de ez csak akkor maradhat így, ha az ország képes lesz megújítani intézményeit.

Zárásként hangsúlyozta, hogy a kormány és az egyetemek közötti párbeszédnek folytatódnia kell, és annak nem csupán a korábbi megállapodások teljesítéséről, hanem az oktatás jövőjét érintő szélesebb kérdésekről is szólnia kell.