Az Európai Parlament múlt heti, rendkívül kritikus határozata után Szerbia újabb súlyos figyelmeztetésre számíthat Brüsszelből. Az Európai Bizottság november 4-én hozza nyilvánosságra az idei bővítési jelentést, amely – a kiszivárgott információk szerint – a legnegatívabb értékelést tartalmazza Szerbia uniós csatlakozási folyamatának kezdete óta.

A dokumentum elsősorban a demokrácia, az alapvető jogok és a médiaszabadság terén tapasztalható visszalépéseket emeli ki. Bár az uniós intézmények elismerik néhány részleges előrelépést – például a Médiaszolgáltatási Tanács új összetételének kialakítását, a sajtótörvények elfogadását és a választói névjegyzék felülvizsgálatának megkezdését –, Brüsszel szerint valódi eredményről csak akkor lehet beszélni, ha a reformok maradéktalanul megvalósulnak.

Kiemelt bírálat éri Szerbiát az EU külpolitikájával való gyenge összehangolás miatt, különösen az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében. A Bizottság szerint Belgrád „trükkjei” – vagyis a statisztikai megfelelés javítása olyan döntések elfogadásával, amelyek nem kapcsolódnak az ukrajnai agresszióhoz – nem hitelesíthetők tovább. „A két szék közti ülés többé nem lehetséges” – fogalmaztak a források, hozzátéve: Szerbiának egyértelműen el kell döntenie, hogy stratégiai partnere az Európai Unió vagy Moszkva.

A jelentésben először fordul elő, hogy az Európai Bizottság nem javasolja az úgynevezett 3-as klaszter (versenyképesség és növekedés) megnyitását, noha korábban Szerbiát technikailag felkészültnek minősítették. A döntés oka, hogy a szerb kormány a vállalt reformoknak csupán töredékét hajtotta végre.

A brüsszeli értékelés hangneme – az N1 uniós tudósítóinak információi szerint – idén jóval élesebb lesz, mint az előző években, ami újabb politikai nyomást jelent Belgrád számára az európai integráció irányában.