Dubravka Đedović Handanović energetikai miniszter szerint az amerikai szankciók által sújtott NIS kőolajipari vállalat helyzete egyre összetettebb, ugyanakkor az állam mindent megtesz, hogy biztosítsa az üzemanyagpiac stabil ellátását.

A hétfőn tartott energetikai biztonsági és stabilitási megbeszélés után Handanović kijelentette, hogy számos jogi személy már új beszállítóra váltott, vagy alternatívát keres.

„A polgároknak nem kell kételkedniük abban, hogy az állam mindent meg fog tenni az ellátás és az energetikai stabilitás fenntartásáért” – mondta Dubravka Đedović Handanović energetikai miniszter a Beta híre szerint, emlékeztetve arra is, hogy a NIS elleni amerikai szankciók már 60 napja érvényben vannak, mégsem történt fennakadás a piacon és a fogyasztás sem növekedett drasztikusan.

Kiemelte, hogy Szerbiában 51 település kizárólag NIS-töltőállomásokból tud üzemanyaghoz jutni, így ezek különösen érzékenyek a kialakult helyzetre. Vajdaságban olyan települések függnek a NIS kutaktól, mint például Csóka, Péterréve, Kerény, Szivác, Cservenka, Ókér, Kiszács, Futak, Kisorosz és még folytatható.

„Amikor döntéseket hoztunk, gondoltunk a mezőgazdasági termelőkre is – a NIS-kutakon kedvezményes árat biztosítunk számukra. Gondoltunk a kisvállalkozásokra, pékekre, mindazokra, akiknek elengedhetetlen az üzemanyag” – tette hozzá a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány megoldást keres az alternatíva nélküli települések ellátására.

Tájékoztatása szerint az állam tovább növeli stratégiai tartalékait: úton van 49.000 tonna dízel és 38.000 tonna benzin, valamint elegendő fűtőolaj (mazut) áll rendelkezésre a teljes fűtési szezonra.

„Minden lehetséges módon bővítjük a készleteket” – hangsúlyozta. Kiemelte azt is, hogy az állam folyamatos kapcsolatban van a piac szereplőivel, akik máris jelentősen növelték az üzemanyag-behozatalt, sőt, készek egy részét a kötelező készletekből is felszabadítani a folyamatos ellátás biztosítására.

A miniszter megerősítette: Szerbia teljesített minden kérést, amit orosz partnerei megfogalmaztak, köztük azt is, hogy szabadon tárgyalhassanak a tulajdonrészük eladásáról.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szankciókat az Egyesült Államok vezette be” – hangsúlyozta.

Hozzátette: „Mi egy kis ország vagyunk, amely semleges külpolitikát kíván folytatni, de mégis mi fizetjük meg a legnagyobb árat mások érdekkonfliktusai miatt.”

Végezetül kijelentette: az állam kész nehéz döntéseket is meghozni, ha arra van szükség az ország energetikai biztonságának megóvása érdekében. Azt nem részletezte, hogy ezek milyen döntések lennének.