Belgrád népsűrűsége mintegy hétszerese az országos átlagnak, miközben Szerbia déli és keleti térségei folyamatosan veszítenek lakosságukból a belső gazdasági migráció következtében – derül ki demográfiai adatokból és szakértői elemzésekből.

A közszolgálati televízió (RTS) összesítője szerint a területileg egyenlőtlen gazdasági fejlődés miatt Szerbia lakossága évek óta a fővárosban koncentrálódik, míg az ország déli és keleti részei a leggyérebben lakott térségek közé tartoznak, ahonnan elsősorban a jobb megélhetési lehetőségek reményében költöznek el az emberek.

Szerbia rendelkezik egy 2027-ig szóló gazdasági migrációs stratégiával, amelyet 2020-ban fogadtak el. Vladimir Nikitović demográfus az RTS-nek nyilatkozva elmondta: a stratégia célkitűzései reálisak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lakosság elvándorlását teljes mértékben egyetlen ország sem tudja megállítani, legfeljebb mérsékelni.

A szakértő szerint a közvélekedéssel ellentétben nem a külföldre irányuló kivándorlás, hanem a belföldi gazdasági migráció gyakorolja a legnagyobb hatást a népesedési folyamatokra. Ez csökkenti azoknak a régióknak és településeknek a demográfiai kapacitásait, ahonnan a fiatalok elvándorolnak. Belgrád mellett az utóbbi két évtizedben Újvidéken is jelentős lakosságnövekedés volt tapasztalható.

A demográfus rámutatott: elsősorban a 20 és 35 év közötti, munkaképes és nemzőképes korú lakosság hagyja el a vidéki térségeket, ami hosszú távon rontja a népszaporulati kilátásokat. A falvakban jellemzően egyedülálló férfiak maradnak, míg a nagyvárosokban – különösen Belgrádban, Újvidéken és Nišben – az oktatási célú migráció miatt a nők aránya magasabb.

A hivatalos előrejelzések szerint Szerbia lakossága 2052-re akár ötmillió alá is csökkenhet. Az ország népessége 1991-ben érte el csúcspontját 7,8 millió fővel; azóta folyamatos csökkenés és elöregedés tapasztalható.