Az e-karton bevezetése nagyobb hatékonyságot, átláthatóságot és biztonságot hoz az egészségügyi rendszerbe, és több minőségi időt biztosít az orvosoknak a betegekkel való munkára – jelentette ki Ivana Stašević Karličić, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.

Elmagyarázta: az e-karton révén az orvos teljes körű betekintést kap a beteg egészségügyi előzményeibe.

„Bármelyik orvoshoz fordulnak, az maga előtt látja az összes egészségügyi intézményben tett korábbi látogatás teljes történetét. Így jobban megismerheti a beteget, átfogóbban értékelheti az egészségi problémát, ami lehetővé teszi a megfelelő differenciáldiagnózis felállítását” – mondta az RTS-nek.

Szavai szerint az új rendszer jelentős adatforrás lesz statisztikák, kutatások és nyilvántartások készítéséhez is, ami hozzájárul az egészségügyi rendszer színvonalasabb tervezéséhez.

Hangsúlyozta: az elektronikus egészségügyi adatok biztonságosabbak lesznek, mint a papíralapú dokumentáció.

„A kartotékok gyakorlatilag bárki számára hozzáférhetők voltak. Most az adatok titkosítottak, létezik bejelentkezési rendszer, és csak az arra jogosult személy – azaz az az orvos, akinek a beteg hozzájárulást adott a vizsgálathoz és kezeléshez – férhet hozzá a rendszerhez” – emelte ki az államtitkár.

Az e-karton rendszert jelenleg az egészségügyi ellátás mindhárom szintjén tesztelik – az egészségházakban, valamint a kragujevaci Egyetemi Klinikai Központban, a zaječari Egészségügyi Központban és a Gornji Milanovac-i Egészségügyi Központban.

A múlt hétvégétől 342 ezer elektronikus kartont vittek be a rendszerbe, és a várakozások szerint egy-két hónapon belül egész Szerbiában bevezetik az e-kartont.

Stašević Karličić emlékeztetett az egészségügy más elektronikus szolgáltatásainak eredményeire is: január 1-je óta 220 ezer táppénzes esetet nyitottak meg, az e-recept rendszert pedig – amelyet 2018 óta alkalmaznak – az Európai Unió egyik leghatékonyabb megoldásaként értékelték.

„A gyógyszereket gyorsabban és biztonságosabban lehet kiváltani, a szolgáltatás bevezetése óta pedig a megtakarítások meghaladták a 9 milliárd dinárt” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a papíralapú adminisztráció a múlté lesz, megszűnik a túlzott bürokrácia és a betegek felesleges „küldözgetése” egyik helyről a másikra, az orvosok pedig több időt fordíthatnak ténylegesen a páciensekre.