Nehezen javíthatók a jelenlegi szerbiai hatalom és Brüsszel kapcsolatai, Aleksandar Vučić szerb elnök pedig Viktor Orbán választási bukásával fontos szövetségest veszített az Európai Unióban – értékelte Florian Biber politológus az N1-nek nyilatkozva. Szerinte Orbán veresége azt is megmutatta, hogy „az ilyen típusú vezetők” választásokon is leválthatók.
Biber úgy véli, kevés az esély arra, hogy a jelenlegi szerbiai vezetés és Brüsszel viszonya rendeződjön. Mint mondta, vannak uniós tagállamok, amelyek pragmatikus vagy gazdasági okokból, illetve Szerbia nyugat-balkáni szerepe miatt igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat Belgráddal, de szerinte ők is tisztában vannak azzal, hogy Vučićtyal ezek a viszonyok már nem térhetnek vissza a korábbi normalitáshoz.
A politológus szerint a 2011–2012-es helyzethez képest most egészen más a politikai környezet. Akkor Tomislav Nikolić és Aleksandar Vučić „nagy európaiként” mutatkozott be, az Európai Unióban pedig volt remény arra, hogy támogatásukkal normalizálni lehet a szerbiai politikai rendszert. Biber szerint az eredmény ennek éppen az ellenkezője lett.
A jelenlegi tüntetésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az Európai Unió hagyományosan politikai képviselőket és pártokat keres tárgyalópartnerként, ezek azonban a tiltakozásokban nem jelentek meg egyértelműen, és ez volt Brüsszel számára az egyik fő akadály.
Biber a szerbiai egyetemekkel szembeni intézkedéseket és a fokozódó nyomásgyakorlást is bírálta. Szerinte az Európai Unió számára világossá vált, hogy a szerb kormány nem a demokrácia állapotának javítására készül, hanem éppen ellenkezőleg, a helyzet romlik.
Az uniós növekedési tervből Szerbiának járó pénzek esetleges visszatartásáról szólva Biber úgy értékelte, Brüsszel egyre határozottabban reagál a szerb kormány intézkedéseire, ugyanakkor szerinte az EU túl későn szánta rá magát a keményebb fellépésre.
A politológus emlékeztetett arra is, hogy az úgynevezett Mrdić-féle igazságügyi törvények nemcsak tartalmuk miatt voltak vitatottak, hanem azért is, mert közvita nélkül fogadták el őket. Úgy fogalmazott, ma már senkinek sincs teljes bizalma a szerbiai hatalomban, különösen úgy, hogy az nyomás alatt áll, támogatottsága csökkent, ezért még erősebb motivációja lehet arra, hogy beavatkozzon a választási rendszerbe, és saját érdekei szerint próbálja alakítani a választási feltételeket.
Florian Bieber 1973-ban született Luxemburgban. Politológus, a délkelet-európai történelem és politika professzora, a Grazi Egyetem Délkelet-Európa Kutatóközpontjának igazgatója. Emellett a Balkán Európában Közpolitikai Tanácsadó Csoport, a BiEPAG koordinátora. 2001 és 2006 között Belgrádban és Szarajevóban dolgozott az Európai Kisebbségi Központ munkatársaként. Vendégprofesszorként több európai és amerikai egyetemen is tanított, köztük a Belgrádi Egyetemen és a Szarajevói Egyetemen.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




