A hatalom évek óta gazdasági bizonytalanságban tartja a polgárokat, mert így könnyebben irányítható egy elszegényedett és félelemben élő társadalom – jelentette ki Miroslav Aleksić, Szerbia Népi Mozgalmának (NPS) elnöke a párt újvidéki fórumán, ahol bemutatták a Holnap Szerbiája elnevezésű gazdasági programot.

Aleksić szerint egy politikai pártot elsősorban a programja, a jövőképe és a megvalósítani kívánt intézkedések határozzák meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legjobb elképzelések sem valósíthatók meg felkészült és felelősségteljes szakemberek nélkül, írja a 021.rs portál.

Úgy fogalmazott, fordulatra van szükség, mert a politika célja nem az állandó kampány, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek között az emberek tisztességesen megélhetnek a munkájukból, biztos jövedelemre és kiszámítható jövőre számíthatnak.

Az ellenzéki politikus szerint Szerbia jelentős erőforrásokkal rendelkezik, ám azokat nem használják fel hatékonyan, mivel az állami döntéseket szerinte politikai érdekek vezérlik. Azt állította, hogy a korrupció évente legalább kétmilliárd euró veszteséget okoz az országnak, és ennek visszaszorításával több forrás juthatna az egészségügyre, az oktatásra, a mezőgazdaságra, valamint a közszféra béreinek emelésére.

Aleksić a gazdasági teljesítményre is kitért. Elmondása szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) Szerbiában nem éri el a 20 ezer eurót, míg Lengyelországban megközelíti a 38 ezer, Csehországban pedig az 50 ezer eurót. Szerinte érdemes megvizsgálni, hogy ezek az országok miként tudtak ilyen fejlődést elérni.

A párt gazdasági és vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke, Nenad Baletić úgy vélte, Szerbiában az a paradox helyzet alakult ki, hogy a szerb szakemberek külföldön kiemelkedő eredményeket érnek el, miközben az országban a lakosság több mint fele 775 eurónál alacsonyabb fizetésből él. Ennek okát a jelenlegi gazdaságpolitikában látja.

Baletić azt is állította, hogy az évente mintegy 2000 milliárd dinár értékű közbeszerzések felénél mindössze egy ajánlattevő indul, ami szerinte a verseny hiányára utal. Az NPS programja ezért igazságügyi-pénzügyi felülvizsgálatot irányoz elő a koncessziós szerződések esetében, emellett a közvállalatok depolitizálását, a pártalapú foglalkoztatás megszüntetését, nyílt pályázati rendszert és a vezetők szakmai alapon történő kiválasztását is szorgalmazza.

A fórumon felszólalt Goran Radosavljević közgazdász, a FEFA Gazdasági, Pénzügyi és Közigazgatási Kar professzora is. Elmondta, hogy Szerbia GDP-je jelenleg mintegy 80 milliárd euró, ami lakosonként hozzávetőleg 12–13 ezer eurót jelent. Hozzátette: bár a kormány néhány éven belül 100 milliárd eurós GDP-vel számol, önmagában a gazdaság mérete nem elegendő, a növekedés üteme is meghatározó.

Radosavljević szerint a jelenlegi, körülbelül háromszázalékos gazdasági növekedési ütem mellett Szerbiának legalább fél évszázadra lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét. Úgy véli, ha az ország fel akar zárkózni a fejlettebb államokhoz, tartósan évi 5–8 százalékos növekedést kellene elérnie, amit jelenleg irreálisnak tart. Állítása szerint a korrupció, a gazdaságfejlesztési modell hiányosságai és a munkaerőhiány egyaránt visszafogják a szerb gazdaság növekedési lehetőségeit.