Az új tanév kezdetén ismét előtérbe került az oktatás minőségének és hozzáférhetőségének kérdése. Az RTS Takovska 10 című műsorában az állami egyetemek fennmaradásáról, a külföldi felsőoktatási intézmények esetleges szerbiai megjelenéséről, a gimnáziumokról és szakközépiskolákról, valamint az oktatási rendszer szükséges átalakításáról vitáztak a választási listák képviselői.

A beszélgetésben Ana Brnabić, az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia, Ana Dimitrijević, az Egyetemista lista – Az egyetemisták győznek, Branko Rakić, az Ivica Dačić – A stabilitás tényezője, valamint Miloš Stanković, az Autentikus jobboldal – Dr. Miloš Jovanović lista képviselője vett részt.

Miloš Stanković szerint az új tanév egyik legnagyobb kihívása a szerbiai állami egyetemek fennmaradása. Mint mondta, az elmúlt időszakban a hatalom képviselői külföldi egyetemek szerbiai megjelenését szorgalmazták. Stanković szerint egy ilyen program diszkriminatív és alkotmányellenes.

Branko Rakić, a Jogtudományi Kar professzora hosszabb távú problémaként az oktatási rendszer elavultságát emelte ki. Szerinte változtatni kell a tanulás módján is: a magolás, memorizálás és visszamondás helyett a gondolkodást és a kreativitást kellene előtérbe helyezni. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak a felsőoktatásra, hanem már az általános iskolától kezdve az egész oktatási rendszerre vonatkozik.

Ana Dimitrijević szerint szintén komoly problémát jelent a külföldi egyetemek érkezésének terve, valamint – megfogalmazása szerint – a közoktatás veszélyeztetése. Kifogásolta az oktatás esetleges utalványalapú finanszírozását és azt a lehetőséget, hogy az állam külföldi egyetemeken fizetné a hallgatók tandíját. Úgy véli, a közoktatás egészét veszélyeztető folyamat zajlik. Az oktatási rendszer átpolitizálódását is problémaként említette.

Ana Brnabić ezzel szemben a felsőoktatás egyik legfontosabb kihívásának azt nevezte, hogy az egyetemek ismét elsősorban az oktatással foglalkozzanak, és megakadályozzák az átpolitizálódásukat. Pozitívumként értékelte, hogy a tanév időben és fennakadások nélkül kezdődött meg. Reményét fejezte ki, hogy az egyetemek az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban az oktatásra összpontosítanak majd, nem pedig politikai célokra használják őket.

A külföldi egyetemek szerbiai megjelenéséről Branko Rakić úgy vélekedett, hogy az hasznos lehet, de csak világosan meghatározott feltételek és szabályok mellett.

Miloš Stanković arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a külföldi intézményekre nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a hazaiakra, az egyenlőtlen helyzetet teremthet. Szerinte ha a külföldi egyetemeknek nem kell átesniük a szerbiai akkreditációs eljáráson, hanem valamely más ország akkreditációjával működhetnek, azzal a szerbiai egyetemek hátrányos helyzetbe kerülnek.

Ana Dimitrijević elsősorban a külföldi intézmények finanszírozásának tervezett módját kifogásolta.

Ana Brnabić szerint ugyanakkor a felsőoktatás megnyitása a külföldi egyetemek előtt a versenyről és a hallgatók választási lehetőségeinek bővítéséről szól. Úgy fogalmazott, nem tartja logikusnak, hogy a felsőoktatás olyan zárt terület legyen, ahol nincs külföldi konkurencia. Szerinte külföldi oktatók is érkeznének Szerbiába tanítani.

A beszélgetésben szó volt az oktatásban dolgozók helyzetéről is. Ana Dimitrijević szerint jobb munkakörülményekkel több fiatalt lehetne a tanári pályára vonzani. Mint mondta, ő maga mindig a tanári hivatást választaná, és szerinte sok fiatal dolgozna az iskolákban, ha megfelelőbbek lennének a munkafeltételek.

Ana Brnabić arra mutatott rá, hogy az oktatás és az egészségügy a legnehezebben reformálható területek közé tartozik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oktatásban emelték a béreket.

Miloš Stanković szerint javítani kell a pedagógusok társadalmi helyzetén, és vissza kell adni a tanári hivatás tekintélyét.

Branko Rakić úgy véli, az oktatásról szóló vitákban túl nagy hangsúlyt kap a finanszírozás, miközben túl kevés figyelem jut a diákok és a tanárok motivációjára.

Rakić szerint az általános iskola végén tartott záróvizsga, az úgynevezett kisérettségi rendszerét is felül kellene vizsgálni. Úgy véli, a vizsgát meg kellene szüntetni, mert túlságosan nagy terhet jelent a gyerekek számára. Szerinte eredetileg az iskolák eltérő oktatási színvonala miatt vezették be, ezt a problémát azonban magasabb szinten, magában az oktatási rendszerben kellene kezelni.