A külföldön élő szerbiai állampolgárok nagyobb részvétele érdemben befolyásolhatja a közelgő parlamenti választások eredményét, különösen a parlamenti küszöb környékén álló kisebb pártok esetében – véli Marko Vujić politológus, a belgrádi Politikatudományi Kar docense. Szerinte éppen ezért különösen fontos, hogy a diaszpóra választójoga a gyakorlatban is hozzáférhető legyen.

Vujić az Insajdernek azt mondta, 2012 óta nem volt igazán bizonytalan kimenetelű parlamenti választás Szerbiában, most azonban szerinte más a helyzet. Úgy véli, sok olyan választó is készül szavazni, aki korábban távol maradt, mert most először érzi úgy, hogy szavazata valóban hatással lehet a hatalom összetételére.

A docens szerint a részvételi hajlandóság növekedéséhez az is hozzájárul, hogy az Egyetemista lista új politikai szereplőként jelent meg. Mint mondta, a listán szereplők többsége korábban nem vett részt aktívan pártpolitikában, és ezt a választók egy része alternatívaként értelmezi a hagyományos ellenzéki pártokkal szemben.

Vujić arra számít, hogy a választás szoros lehet, ezért szerinte most különösen igaz a mondás, hogy minden szavazat számít. Ez nemcsak a két legnagyobb politikai tömbre vonatkozik, hanem azokra a kisebb listákra is, amelyek a parlamenti küszöb átlépéséért küzdenek.

Külön kiemelte az Európai Szerbia koalíciót, amely szerinte jelentős számú szavazót találhat a diaszpórában. Úgy véli, ha külföldön akár százezerrel több ember venne részt a választáson, az már érdemben befolyásolhatná azt, hogy egyes kisebb ellenzéki listák bejutnak-e a parlamentbe. A mandátumelosztás miatt ennek különösen nagy jelentősége lehet, ha valamelyik lista a küszöb alatt marad.

A diaszpóra szavazása régóta nehezebb, mint a Szerbiában élő választóké. Marijana Pajvančić, az alkotmányjog és választójog nyugalmazott professzora korábban arra emlékeztetett, hogy 2023-ban mindössze mintegy 39 ezren regisztráltak külföldi szavazásra, közülük körülbelül 31 ezren adták is le voksukat.

A külföldön élők sok esetben több száz vagy akár több mint ezer kilométert is kénytelenek utazni a kijelölt szavazóhelyig. A BBC szerb nyelvű kiadása például egy Feröer-szigeteken élő választóról írt, akinek Dániába kell repülnie ahhoz, hogy szavazhasson.

Vujić szerint a diaszpórában most 50–60 százalékkal nagyobb az érdeklődés a választás iránt, mint korábban. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a kormányoldal megpróbálhatja megnehezíteni a külföldön élők részvételét, mert attól tart, hogy ezek a szavazatok nagyobb arányban kerülhetnek az ellenzéki, mindenekelőtt az Egyetemist listához köthető politikai erőkhöz.

A diaszpóra szavazóhelyeinek kijelölése körül korábban is volt bizonytalanság: szeptember végén a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) egyik tagja arról beszélt, hogy a külügyminisztérium még nem juttatta el a külföldi szavazóhelyekre vonatkozó javaslatát a testülethez.