Az Egyetemista Mozgalom képviselői sajtótájékoztatón közölték, hogy az egyetemisták telefonjait kémszoftverekkel támadták meg. Összesen 14 olyan esetet tártak fel, amelyben kémszoftvert telepítettek mobiltelefonjaikra.

Mint elmondták, az egyetemisták megfigyelésére a Pegasus kémszoftvert is használták. Ezt a Torontói Egyetem Citizen Lab kutatócsoportjának és az Amnesty Internationalnek az elemzései is megerősítették. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen kereskedelmi kémszoftvereket kizárólag államoknak és azok szolgálatainak értékesítik.

A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy az ilyen programok használata törvénybeütköző.

2026 elején derült ki, hogy legalább 14 személyt vettek célba kémszoftverekkel, ami az eddig feljegyzett legnagyobb ilyen jellegű eset Szerbiában.

Egy szerbiai egyetemista telefonjára telepített Pegasus az első olyan eset, amikor 2026-ban a világon dokumentálták ennek a kémszoftvernek a használatát.

– A program hozzáfér a teljes készülékhez és az azon található valamennyi adathoz. Bekapcsolhatja a kamerát és a mikrofont, valamint képernyőképeket készíthet. Az összegyűjtött adatokat távolról továbbítja a támadás megrendelőjének vagy maguknak a támadóknak. A Torontói Egyetem Citizen Lab kutatócsoportja és az Amnesty International is megerősítette a Share Alapítvány megállapításait – mondta Andrijana Ristić, a Share Alapítványból.

Elmondása szerint a Pegasus egy izraeli vállalat rendkívül fejlett kémszoftvere, amely távolról, a megfigyelt személy tudta és bármilyen közreműködése nélkül telepíthető a készülékre. Használatának költségeit több millióra becsülik.

Két esetben a NoviSpy kémszoftver új változatának használatát is kimutatták. Az egyik készüléken több mint ezer olyan képernyőképet találtak, amelyet a telefonon végzett tevékenységek megfigyelése céljából készítettek. Ebben az esetben közvetlenül fértek hozzá a készülékhez: a rendőrségi előállítás után elvették és feloldották a telefont, majd kémszoftvert telepítettek rá.

A megfigyelések időszaka egybeesett a 2025-ben több községben megtartott helyhatósági választások kampányával.

Jelena, aki más egyetemistákkal együtt járja Szerbiát és beszélget a polgárokkal, 2026-ban a világon elsőként regisztrált áldozata lett a Pegasus kémszoftvernek.

– Soha nem tartóztattak le és nem is állítottak elő, ezért felmerül a kérdés: miért éppen én? Miért döntött úgy valaki, hogy megfigyel és lehallgat? A csoportunk egész Szerbiát járja, minden településre és városba elmegyünk, beszélgetünk az emberekkel, meghallgatjuk az elégedetlenségüket. Minden, amit teszünk, meglehetősen átlátható. Éppen ezért váltotta ki belőlem ez az alkalmazás a legnagyobb felháborodást. Nemcsak az én magánéletemet sértették meg, hanem mindenkiét, akivel kapcsolatban álltam: a polgárokét, az egyetemistákét, a kollégáimét és a családomét is. Ők is ennek a megfigyelésnek és ennek a rendszernek az áldozataivá váltak. A Pegasus bármikor bekapcsolhatja a kamerát, megállapíthatja, hol tartózkodik az ember, hozzáférhet az üzeneteihez és bekapcsolhatja a mikrofont, mintha az ő telefonjuk lenne – mondta Jelena.

Egy másik egyetemista, Milica telefonjának vizsgálata továbbra is folyamatban van.

– Augusztus közepén kaptam az értesítést. Először azt hittem, hogy valamilyen általános üzenetről vagy reklámról van szó, de amikor alaposabban megnéztem, láttam, hogy azt írják: kémtámadást kíséreltek meg a telefonom ellen. Felvettük a kapcsolatot belgrádi kollégáinkkal, és rájöttem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ilyen értesítést kapott. Ezzel a támadással az egész életemhez, annak minden részletéhez hozzáférhettek. Nemcsak az egyetemista gyűlésekhez: bekapcsolhatták a kamerát zuhanyozás közben vagy akkor, amikor magánjellegű dolgokról beszélgettünk. Nem normális, hogy ilyesmit tesznek, és az sem normális, hogy nincs jogunk a magánélethez – mondta Milica.

Ana Toskić Cvetinović, a Partneri Srbija szervezet igazgatója közölte, hogy Szerbia az az európai ország, ahol a legtöbb kémszoftver-használati esetet igazolták.

– Aránytalan mértékű megfigyelésről van szó, amelyet a technológia természetéből adódóan nem lehet egyetlen meghatározott célra korlátozni, például egy bűncselekmény megakadályozására. Szerbia alkotmánya garantálja a személyes adatok védelméhez való jogot, és pontosan meghatározza, mikor korlátozható ez a jog. Erre kizárólag törvényben meghatározott esetekben, konkrét cél és védendő érdek fennállása esetén van lehetőség. A büntetőeljárási törvénykönyv pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor titkos megfigyelés alkalmazható. Ehhez a bíróság indoklással ellátott határozatára van szükség. Tudomásunk szerint ezekben az esetekben ilyen nem volt – mondta Toskić Cvetinović.

Toskić Cvetinović arra is emlékeztetett, hogy a korábbi hasonló esetek miatt már tettek büntetőfeljelentést, két év elteltével azonban ezeknek az ügyeknek továbbra sincs intézményes eredményük.