Parlamenti vizsgálatot kezdeményez a montenegrói kormány legnagyobb pártja a korábbi szerb vezetés feltételezett politikai és gazdasági befolyásának feltárására - írta a Vijesti című podgoricai napilap az internetes oldalán kedden.

A kezdeményezés egy héttel azután született, hogy az október 25-i szerbiai parlamenti választáson vereséget szenvedett Aleksandar Vučić korábbi köztársasági elnök politikai tömbje, az Egyesült Szerbia lista. A Vijesti elemzése szerint a montenegrói kormánypárt attól tarthat, hogy a szerbiai hatalomváltást követő vizsgálatok a montenegrói politikai és gazdasági szereplők kapcsolataira is fényt derítenek.

A Milojko Spajić miniszterelnök vezette Európa Most Mozgalom (PES) parlamenti frakciója meghallgatást kezdeményezett a törvényhozás biztonsági és védelmi bizottságában a Montenegróban érvényesülő feltételezett külföldi befolyás miatt. A vizsgálat elsősorban az országos televíziós társaságok, a szerb állami tulajdonban lévő Telekom Srbija montenegrói leányvállalata, az M, valamint az Alta Bank és az Alta Pay pénzügyi vállalkozás tulajdonosi, üzleti és pénzügyi kapcsolataira terjedne ki. A kormánypárt azt is tisztázni kívánja, hogy ezeken a vállalkozásokon keresztül történhetett-e szervezett külföldi politikai befolyásolás.

Milojko Spajić korábban arra figyelmeztetett, hogy Montenegró európai uniós csatlakozását külföldi szereplők hibrid módszerekkel próbálhatják akadályozni. Augusztus végén azt állította, hogy legalább két térségbeli ország tisztségviselői érintettek lehetnek ilyen tevékenységben, de az országokat nem nevezte meg.

A parlamenti vizsgálat kezdeményezése egybeesik a szerbiai Alta Bank körül kialakult botránnyal. A szerb jegybank október 31-én visszavonta a pénzintézet működési engedélyét, tulajdonosát, Davor Macurát pedig november 2-án őrizetbe vették. A montenegrói jegybank november 1-jén az Alta Pay Group pénzforgalmi engedélyét is visszavonta. Davor Macurát október 14-én nem engedték be Montenegróba, amikor repülőgéppel megérkezett Podgoricába. A Vijesti úgy tudja, hogy az intézkedés nemzetbiztonsági megfontolásokkal függött össze.

Dina Bajramspahić biztonságpolitikai szakértő a Vijestinek nyilatkozva kijelentette: a parlamenti vizsgálatnak elsősorban a pénzmozgásokra kellene összpontosítania, nem pedig a televíziók szerkesztéspolitikájára. Szerinte tisztázni kellene, hogy mely montenegrói állami vállalatok, önkormányzatok és közintézmények vezettek számlát az Alta Banknál, illetve kinek teljesített pénzátutalásokat az Alta Pay. A szakértő szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy montenegrói szereplők használták-e a pénzintézetet az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók megkerülésére.

Aleksandar Radić szerb katonai elemző a Vijestinek arról beszélt, hogy Aleksandar Vučić hatalmának elvesztése után indokolt megvizsgálni a szerb állami szolgálatok és a Szerb Haladó Párthoz (SNS) kötődő informális hírszerzési struktúrák korábbi tevékenységét. Szerinte ezek elsősorban Szerbiában működtek, de Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Észak-Macedóniában is kifejtettek tevékenységet.

A Vijesti arra is rámutatott, hogy Milojko Spajić pártja korábban nem kezdeményezett hasonló vizsgálatot, noha a szerbiai politikai és gazdasági befolyással kapcsolatos kérdések évek óta napirenden vannak Montenegróban.

A kormányzó PES három évvel ezelőtt olyan szerb nemzeti pártokkal alakított koalíciót, amelyek politikailag közel álltak Vučićhoz, emlékeztet az MTI. A Vijesti által megszólaltatott szakértők szerint ezért a jelenlegi montenegrói vezetés felelősségét is vizsgálni kellene.

Az ellenzéki Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) és az Európai Szövetség jelezte, hogy támogatja a parlamenti meghallgatást, bár a kezdeményezést megkésettnek tartja.

A montenegrói kormány nem válaszolt a Vijesti kérdésére, hogy a miniszterelnök miért nem tett büntetőfeljelentést a korábban említett külföldi befolyásolási kísérletek miatt. A PES pedig nem indokolta meg, miért éppen a szerbiai választások után kezdeményezte a vizsgálatot.