Tudomány
A neandervölgyiek nyomait tárták fel Franciaországban

A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel.

A neandervölgyiek feltehetőleg ugyanúgy csoportokban éltek, akárcsak a modern emberek és főemlősök, ám csoportjaik méretéről és összetételéről keveset lehet megtudni a tárgyi leletek és fosszíliák alapján. Az északnyugat-franciaországi Le Rozel községben lévő régészeti lelőhelyen feltárt 257 lábnyom azonban értékes információkkal szolgál a terület prehisztorikus lakóinak társadalmi szerkezetéről - számolt be róla a The Guardian című brit lap online kiadása.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány szerint a lábnyomok egy 10-13 fős csoportról árulkodnak, amelyet döntően gyerekek és serdülők, valamint néhány nagyon magas, a lábnyomok alapján akár a 190 centimétert is elérő, feltehetőleg felnőtt férfi alkotott.

Jérémy Duveau, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum doktorandusza szerint "pillanatfelvétel" készült a múltról, mikor az iszapos talajban hátrahagyott lábnyomokat a széllel érkező homok hirtelen konzerválta. Akkor a térség még egy dűnerendszer része volt.

A régészeti helyszínt még az 1960-as években fedezte fel egy amatőr régész, ám az éves ásatási munkálatok csupán 2012-ben kezdődtek meg a francia kormány támogatásával, miután kiderült, hogy a területre komoly fenyegetést jelent a széllel és a tengerjárással összefüggő erózió.

A szakemberek első körben több tíz méternyi homokot távolítottak el a felszínről, hogy eljussanak az értékes rétegekig, ahol aztán 257 lábnyomot azonosítottak 2012 és 2017 között, majd később még több százat. A sérülékeny ősi lábnyomokat lefotózták, és háromdimenziós eljárással lenyomatot készítettek róluk.

A kutatók bőséges régészeti anyag, köztük húsfeldolgozásra és kőeszközök készítésére utaló leletek között tárták fel a lábnyomokat. A leletek olyan korszakból származnak, amikor kizárólag neandervölgyiek lakták a mai Nyugat-Európa területét.

Duveau ugyanakkor rámutatott: igaz, hogy a lábnyomok pillanatképet mutatnak a múltból, de ez egyben a gyengéjük is. "Némi betekintést kapunk a csoport összetételébe, de az is lehet, hogy csupán néhány olyan tagjának nyomait látjuk, akik egy időben épp egy helyen tartózkodtak".

Duveau szerint kérdéses, hogy azért van-e olyan kevés felnőtt lábnyom, mert a neandervölgyiek fiatalon haltak vagy mert a csoportnak akkor épp a fiatal tagjai tartózkodtak egy helyen és a felnőttek máshol voltak.

A most bejelentett leleteket megelőzően mindössze kilenc neandervölgyi lábnyomot tartottak számon a világon: Görögországban, Romániában, Gibraltáron és Franciaországban. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Akár 8 méterre is repülnek köhögéskor vagy tüsszögéskor a cseppek - állapította meg a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatása. Lydia Bourouiba, az egyetem professzora évek óta kutatja a köhögés, tüsszentés és a kilégzés aerodinamikáját az egyetem folyadékdinamikával és betegségek terjesztésével foglalkozó...
2020. ÁPRILIS 1.
[ 20:18 ]
A rák több mint 50 típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint. Az Annals of Oncology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak - számolt be róla a BBC...
2020. MÁRCIUS 31.
[ 13:20 ]
A koronavírus kiváltotta világjárvány legfeljebb néhány éven belül stabilizálódhat, s a vírus valószínűleg örökre velünk fog maradni, véli Alekszandr Lukasev, a moszkvai Szecsenov Orvosi Egyetem parazitológiai és trópusi betegségek intézetének igazgatója. A szakember a moszkvai rádió külföldnek szánt műsorában...
2020. MÁRCIUS 31.
[ 11:02 ]
Beolvasás folyamatban