Az új koronavírus szó szerint leterítette az egész világot, és most sokan abban reménykednek, hogy a közelgő tavaszi jó idő visszaszorítja a kórokozó terjedését. De valóban így lesz?

Nem véletlenül reménykedünk ebben a forgatókönyvben, a koronavírus ugyanis több szempontból hasonlít az influenzára: mindkettő a légzőszervrendszert támadja, hasonló módon terjednek (cseppfertőzés, fertőzött tárgyak érintése), és kezdeti enyhe tünetek vezethetnek végzetes tüdőgyulladásig.Csakhogy a SARS-CoV-2 sokkal hatékonyabban fertőz, és komolyabb betegséget okozhat, mint az influenza; semmi sem garantálja, hogy az évszak változása ugyanolyan hatással lesz rá.

Influenza esetében a fertőzéses esetek száma a tavasz beköszöntével drasztikusan visszaszorul, és csak késő ősszel, a levegő lehűlésével ugrik meg ismét. Ez elsősorban három okra vezethető vissza:

• A kórokozót érzékenyen érinti a környezet hőmérsékletének és páratartalmának változása. Az influenzavírus a hideg, száraz időt, valamint az alacsony UV-sugárzást preferálja.
• Az immunrendszerünk is kedvezőbb állapotban van jó időben; több a napsütéses órák száma, ami növeli szervezetünkben a D-vitamin szintjét.
• Télen a zárt tereket keressük, ahol szorosabb kontaktust alakítunk ki embertársainkkal, segítve a vírus terjedését.

Mi a helyzet a rokonokkal?

Kérdés, mi a helyzet a SARS-CoV-2-vel? Számos koronavírus létezik, ezek többsége szezonális kórokozó, vagyis az influenzához hasonlóan a téli hónapokban fertőz igazán.

A SARS-CoV-2 genetikailag leginkább a 2002-2003-ban aktív SARS-CoV-ra hasonlít. Az előd okozta járvány novembertől júliusig tartott, tetőzése májusra esett.Valószínűsíthető, hogy nem a meleg idő állította meg, hanem a visszaszorítására tett járványügyi intézkedéseknek lett meg az eredménye.Ugyancsak nem túl biztató, hogy másik rokona, a MERS (Közel-keleti légúti szindróma) nevéből adódóan a Közel-Keleten endemikus, ami nem éppen a hűvös klímájáról ismert.

Mit mutat a 2009-2010-es influenza világjárvány?

A 2009-2010 között pusztító influenzapandémia tavasszal kezdődött, majd a nyár folyamán erősödött fel, végül télen tetőzött. Ez azt jelentheti, hogy egy nagyobb világjárvány esetén a vírusfertőzés nem követi az endemikus járványok "szabályait" – mivel egyszerre több országban van jelen, és az esetek száma magas -, ezért a vírus átadásának esélye sem mutat szezonális variabilitást. (MedicalXpress)