Tudomány
Nemzetközi konferencia a határon túli magyar irodalmakról Szegeden
Betűméret:             

Kisebbségi magyar irodalom és transzkulturalizmus a digitális korban címmel szervez november 28-án nemzetközi konferenciát a szegedi bölcsészkar Informatórium előadótermében az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke és az SZTE IKIKK Kulturális örökség és digitális társadalom kutatócsoport.

A tudományos tanácskozás előadói a határon túli magyar irodalmak elismert kutatói, akik a minoritást a transzkulturalizmus felől vizsgálják, miközben a kortárs kulturális és társadalmi jelenségekre is érzékenyen reagálnak. A meghívott irodalomtörténészek (Toldi Éva, Utasi Csilla, Novák Anikó, Lábadi Zsombor, Balázs Imre József, Rudaš Jutka, Száz Pál és Csordás László) Szerbiából, Horvátországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából érkeznek, és többek között Kossuth-díjas határon túli írók (Tolnai Ottó, Grendel Lajos) művészetéről, az irodalomtörténetben mind ez idáig még kevesebb figyelmet kapó erdélyi magyar nőírókról, magyar-szlovén, magyar–ukrán, valamint magyar-horvát irodalmi kapcsolatokról stb. tartanak előadásokat.

A konferencia irodalmi esttel, kettős könyvbemutatóval zárul, melyen a tavaly Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Fenyvesi Ottó költő, író, szerkesztő, képzőművész „holtak enciklopédiáját” (Halott vajdaságiakat olvasva c. verseskötetét) és a József Attila-díjas Balázs Attila író, újságíró, szerkesztő „regényes irodalomtörténetét” (A déli végekről) mutatják be. A két szerzővel Bencsik Orsolya beszélget.

A konferencia programja:

2025. november 28. (péntek)

SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék, Informatórium

13:00 Megnyitó (Sándor Klára, az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont vezetője)

I. szekció (Elnök: Rudaš Jutka)

13:15–13:35 Toldi Éva (Újvidéki Egyetem): Közvetítés és láthatóság. Van-e helye Molter Károly Tibold Márton című regényének a vajdasági magyar irodalomban a digitális korban?

13:35–13:55 Novák Anikó (Újvidéki Egyetem): A menekültek mint Tolnai-hősök

13:55–14:15 Utasi Csilla (Újvidéki Egyetem): A képzőművészet médiuma Tolnai Ottó költészetében

14:15–14:35 Lábadi Zsombor (Eszéki Egyetem): Nem csak a tengerről – a köztesség állapotrajzai horvátországi témájú elbeszélésekben

14:35–14:45 Vita

Kávészünet

II. szekció (Elnök: Toldi Éva)

15:00–15:20 Balázs Imre József (Babeş-Bolyai Tudományegyetem): Erdélyi magyar nőírók: egy feltáró munka állomásai

15:20–15:40 Száz Pál (Comenius Egyetem): Világirodalmi horizontok, kisebbségi nézőpontok. Grendel Lajos: Einstein harangjai

15:40–16:00 Rudaš Jutka (Maribori Egyetem): Magyar–szlovén irodalmi kapcsolatok

16:00–16:20 Csordás László (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem): A kultúraközvetítés vonzásában (Kótyuk István műfordítói eszményéről) – online

16:20–16:30 Vita

Kávészünet

17:00–18:00 Saját kánon. Kettős könyvbemutató (Balázs Attila: A déli végekről – regényes irodalomtörténet; Fenyvesi Ottó: Halott vajdaságiakat olvasva). Balázs Attila íróval és Fenyvesi Ottó költővel Bencsik Orsolya (Szegedi Tudományegyetem) beszélget.

Szervező:

SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont – Kulturális örökség és digitális társadalom kutatócsoport és SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék (Bencsik Orsolya)

Egyre gyakrabban használják az „agyrothadás” kifejezést arra a jelenségre, amikor az emberek túl sok időt töltenek felszínes, gyorsan fogyasztható online tartalmakkal, és ez hatással van a figyelmükre, gondolkodásukra, olvasási képességükre, valamint mentális közérzetükre. A Médiapiac írása szerint a kifejezés...
2026. JÚNIUS 13.
[ 8:19 ]
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a...
2026. JÚNIUS 11.
[ 9:44 ]
A fiatalkor és az időskor közötti szakasz egyre fontosabb időszakként jelenik meg az agy hosszú távú egészségének megőrzését célzó kutatásokban, mivel a tudósok egyre többet értenek meg azokból a finom neurológiai változásokból, amelyek 40 és 65 éves kor között történnek. Sebastian Dohm-Hansen, az írországi...
2026. JÚNIUS 5.
[ 13:22 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó