Több évtizednyi építkezés, politikai válság és járvány után Egyiptom végre megnyitotta a Grand Egyptian Museumot (GEM), a világ legnagyobb régészeti múzeumát, amely a gízai piramisok mellett található. A BBC írja, hogy az 500 ezer négyzetméteres (ez kb. hetven focipályának felel meg) komplexum mintegy 100 ezer műtárgyat mutat be az ősi elő-dinasztikus időktől egészen a görög–római korig.

A megnyitó látványos, több mint kétórás ceremónia mellett zajlott, 79 hivatalos külföldi delegáció vett részt, köztük 39-et királyok, hercegek, elnökök és miniszterelnökök vezettek – közölték egyiptomi médiumok.

A múzeum előtt Abdel Fattáh el-Szíszi egyiptomi elnök fogadta a vendégeket feleségével, Enteszár el-Szíszivel. A megnyitón jelen voltak továbbá a világ kulturális életének kiemelkedő személyiségei is – írja az Egypt Independent, amelyet a Tanjug idéz.

El-Szíszi a megnyitón úgy fogalmazott, hogy a múzeum „ott nyílt meg, ahol a civilizáció megtette első lépéseit, és ahol a világ tanúja volt a művészet, a gondolkodás és a hit születésének”.

A múzeum fő látványossága a Tutankhamon-sír teljes tartalma, amelyet most először állítanak ki együtt pontosan úgy, ahogy Howard Carter brit régész 1922-ben megtalálta. Látható a fiatal fáraó híres arany halotti maszkja, trónja és harci szekerei is.

A 1,2 milliárd dollárból felépített GEM évi nyolcmillió látogatót remél, ami hatalmas lendületet adhat az évek óta nehézségekkel küzdő egyiptomi turizmusnak. A múzeumban helyet kapott II. Ramszesz 11 méter magas szobra, egy 3200 éves obeliszk, és Kheopsz fáraó 4500 éves temetkezési hajója is, ami az egyik legjobban megőrzött ókori faszerkezet a világon.

A megnyitó új lendületet adott a visszaszolgáltatási vitáknak is: egyre több egyiptomi szakértő követeli, hogy a Nyugat adja vissza az ország ikonikus tárgyait, köztük a Rosette-i követ (British Museum), a Dendera-zodiákust (Louvre) és Nofertiti mellszobrát (Berlin) is.