Rájöttek, hogy az öregedést, mint folyamatot, a menin nevű fehérje csökkenése irányítja. Most, hogy ezt tudjuk, visszafordítható ez a folyamat? Az egérkísérletek alapján a válasz egy határozott igen.

Egy új tanulmány szerint a hipotalamusz menin-fehérje csökkenése kulcsszerepet játszhat az öregedésben. Az eredmények két szempontból is fontosak: egyrészt felfedik a fiziológiás öregedés korábban ismeretlen mozgatórugóját, másrészt ez alapján egy egyszerű aminosav pótlásával enyhíthetjük bizonyos életkorral összefüggő változások lezajlását – számol be róla a sajtóközlemény.

Azt már eddig is tudták, hogy a hipotalamusz szerepe a fiziológiás öregedésben kulcsfontosságú, mivel az idő múlásával fokozódik a neurogyulladásos jelátvitel. A gyulladás pedig számos, az életkorral összefüggő kedvezőtlen folyamatot elősegít, mind az agyban, mind a perifériás idegrendszerben. Akad azonban egy fehérje, a menin, amely a hipotalamuszban (is) megtalálható, és éppen a hipotalamusz ideggyulladását gátolja meg.

A kutatókban ezért merült fel a kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a menin az öregedésben. Azt már megfigyelték, hogy az életkor előrehaladtával csökken a menin szintje a hipotalamuszban – a folyamat feltárására pedig olyan egereket hoztak létre, amelyekben gátolni lehetett a menin aktivitását. Mint kiderült, ha csökkentették a menint, az a fiatalabb egerekben a hipotalamusz ideggyulladásának növekedéséhez, az öregedéssel összefüggő következmények növekedéséhez vezetett, beleértve a csonttömeg és a bőr vastagságának csökkenését, a kognitív hanyatlást és az élettartam mérsékelt csökkenését.

Egy másik változás, amelyet a menin csökkenése okozott, a D-szerin aminosav szintjének csökkenése volt, amelyről ismert, hogy egy neurotranszmitter, és néha étrend-kiegészítőként használják, de megtalálható a szójában, tojásban, halban és a diófélékben is. Mindez azért történik, mert csökken a D-szerint szintézisében résztvevő enzim aktivitása – amit a menin szabályoz.

Ha ezt tudjuk, a kérdés, hogy mennyire visszafordítható az a folyamat, amit öregedésnek nevezünk? Hogy ezt vizsgálják, a kutatók “bekapcsolták” menin-termelést az idősebb (20 hónapos) egerek hipotalamuszában. Harminc nappal később jobb bőrvastagságot és csonttömeget, valamint jobb tanulási, megismerési képességeket és egyensúlyérzéket vettek észre a kísérleti állatoknál. Mindez összefüggésben áll a D-szerin növekedésével a hippocampusban, amely a tanulás és a memória szempontjából fontos központi agyi régió. Meglepő, de ezek az előnyös hatások (kivéve az öregedés perifériás tüneteit) megismételhetőek voltak mindössze azzal is, hogy az állatokat három hétig D-szerin étrend-kiegészítővel etették.

Mindez azt jelenti, hogy a D-szerin elég ígéretes jelölt, hogy az öregedéssel kapcsolatos kognitív hanyatlást kezeljék a segítségével.

Természetesen sok még a kérdés a meninnek az öregedésben betöltött szerepéről, elsősorban azt kell megválaszolni, hogy egyáltalán miért kezd el csökkenni a hipotalamuszban, és ha ezt megfejtjük, akkor ez a mechanizmus felhasználható-e végső soron az öregedés lassításához, és ha igen, akkor mennyi ideig? (raketa.hu)