Új korszak kezdődött a szívelégtelenség kezelésében – már nem csupán gyógyszerekkel, hanem digitális megoldásokkal is segítik a betegeket. Az orvosok a modern szoftvereknek köszönhetően már a romlás bekövetkezése előtt észlelhetik a tünetek súlyosbodását – közölte a Nemzeti Betegszövetség.

Kamenicán, a Vajdasági Szív- és Érrendszeri Betegségek Intézetében egy különleges, regionálisan is egyedülálló szoftvert fejlesztettek ki és alkalmaznak a szívelégtelenségben, másik nevén a szívgyengeségben szenvedő betegek nyomon követésére.
A rendszert az intézet szakemberei hazai informatikai csapatokkal és kardiológiai kutatókkal közösen dolgozták ki, hogy egyesítsék a páciensek minden fontos adatát – a laboreredményektől és a szívultrahangtól kezdve a terápián és a betegség klinikai lefolyásán át, írja a FoNet.

A fejlesztés eredményeként létrejött egy klinikai döntéstámogató rendszer, amely segíti az orvosokat a megőrzött ejekciós frakcióval járó szívgyengeség (HFpEF) felismerésében és diagnosztizálásában.

A szoftver az Európai Kardiológus Társaság ajánlásain alapul, és olyan rutinparamétereket használ, mint a morfológiai és funkcionális echokardiográfiás adatok, az NT-proBNP biomarker szintje, valamint az EKG eredmények.
Az algoritmus ezeket az adatokat automatikusan összesíti, majd javaslatot ad az orvosnak a HFpEF lehetséges fennállásáról.

Az intézet kardiológusa, Anastazija Stojšić Milosavljević elmondta, hogy a rendszer jelentősen megkönnyíti a diagnosztikát, és lehetővé teszi a terápia korábbi megkezdését, ami megváltoztathatja a betegség lefolyását.

Világszerte több mint 64 millió ember él szívgyengeséggel. Bár Szerbiára vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az európai átlag alapján – ahol a betegség előfordulása 1,7–2,3 százalék közötti – több mint 120 ezer szerbiai lakost érinthet ez a kór.

A szívgyengeség tünetei gyakran nem egyértelműek – fáradékonyság, erőtlenség, légszomj, fulladásérzet, mellkasi fájdalom, szédülés vagy ájulás –, ezért a betegség sok esetben későn kerül felismerésre.
A prognózis ugyanakkor súlyos: a betegek fele nem éli túl az öt évet a diagnózis felállítása után – áll a közleményben.