Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a HUNOR-program keretében, eredményeik a stressz hatásainak megértésében is segítséget nyújthatnak – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az űrhajósok szervezete extrém stresszhatásnak van kitéve a küldetések során, ami befolyásolja a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) összességét, a mikrobiomot is. A mikrobiom szerepet játszik az emésztésben, az immunválaszban, a gyulladások szabályozásában és más anyagcsere-folyamatokban. Ha az űrbéli környezet megváltoztatja ezt az egyensúlyt, akkor az űrhajósok szervezete sebezhetőbb lehet fertőzésekkel, gyulladásokkal, emésztési panaszokkal vagy más anyagcserezavarokkal szemben.

A Tombácz Dóra, az SZTE Orvosi Biológiai Intézet docense által vezetett csoport olyan kutatási projektet dolgozott ki, amelynek célja a mikrogravitáció, a sugárzás, az étrendi változások és más egyedi stressztényezők együttesének a bél- és szájmikrobiomra, valamint a vizelet mikrobiális összetételére gyakorolt hatásának megértése.

A projektbe bevont – az idén nyári Axiom–4 űrmisszióban részt vevő – űrhajósoktól a küldetés előtt, az űrben tartózkodás során több alkalommal, valamint a visszaérkezést követően is gyűjtöttek mintákat. A szegedi kutatók többek között arra keresik a választ, hogy milyen mértékű mikrobiom-változásokkal kell számolni a rövid távú űrutazások során, hogyan változik mindez a bél-, száj- és vizelet-mikrobiomban, és hogy a küldetés előtti, alatti és utáni idősoros minták alapján azonosíthatók-e olyan mintázatok, amelyek a jövőben célzott megelőző vagy terápiás beavatkozások – így étrendi módosítások, probiotikumok használata – alapjául szolgálhatnak. Ezek az eredmények potenciálisan akár a hosszabb űrutazások – például egy Mars-expedíció – során is hasznosnak bizonyulhatnak.

A kutatók várhatóan jövő tavasz végére, nyár elejére készülnek el a beérkező minták és adatok elemzésével, ezután jelenhet meg a legfontosabb eredményeket összefoglaló publikáció.

A kutatás több szempontból is úttörőnek számít: a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatoknál még nem álltak rendelkezésre a maihoz hasonló, korszerű berendezések; az SZTE kutatói nemcsak DNS-, hanem RNS-alapú vizsgálatot is végeznek; a vizelet mikrobiomjának ilyen elemzése is teljesen új iránynak számít. Emellett a korábbi kutatások csak a bakteriális közösségekre fókuszáltak, e projektben azonban olyan módszereket alkalmaznak, amelyek révén a vírusok összességét, a viromot is fel tudják térképezni.

Az eredményekből kiindulva olyan további terápiás kutatásokat lehet majd indítani, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az űrhajósok egészségének megőrzéséhez a küldetések során, és ezzel a missziók sikeréhez. Emellett a Földön is előfordulnak az extrém stresszhatások miatt elváltozások az emberi mikrobiomban, amelyeket a kutatások nyomán eredményesebben lehet majd kezelni a jövőben.