Tudomány
Gombák tehetik termékennyé a Hold és Mars talaját
Betűméret:             

A mikroorganizmusok segítik a növényeket a tápanyagfelvételben, így tehetik termékennyé a Hold és a Mars kietlen talaját.

Egy tartós marsi jelenlét vagy holdbázis kiépítésének egyik legnagyobb kihívása a helyi élelmiszer-termelés megteremtése. Az égitestek felszínét borító réteg, a regolit önmagában alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre, amerikai és brazíliai kutatók szerint azonban a hasznos gombák jelenthetik a megoldást erre a problémára.

A szakértők a Frontiers in Astronomy and Space Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, miként alakíthatják át a mikroszkopikus élőlények a barátságtalan regolitot biológiailag alkalmas táptalajjá. A kutatás eredményeiről a ScienceDaily számolt be, kiemelve, hogy a mikroorganizmusok használata jelentősen csökkenthetné a Földről indított utánpótlási szállítmányoktól való függőséget.

A holdi és marsi talajfajtákból hiányoznak a növények fejlődéséhez elengedhetetlen anyagok, mint a nitrogén, a kálium és a foszfor. A hasznos gombák a Földön kulcsszerepet játszanak a tápanyagok körforgásában, és segítenek a növényeknek felvenni a ritka vagy nehezen elérhető összetevőket.

Különösen ígéretesnek tűnnek az arbuszkuláris mikorrhiza gombák, amelyek a növényi gyökerekkel szimbiózisba lépve mintegy mikroszkopikus gyökérmeghosszabbításként működnek. Ezek a szervezetek nemcsak a tápanyagok hatékonyabb felszívódását támogatják, hanem a szélsőséges környezeti hatásokkal, az úgynevezett abiotikus stresszel szemben is ellenállóbbá teszik a növényeket.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a gyakorlati alkalmazásig még további kísérletekre van szükség. A jövőbeli vizsgálatok során a gombák hatékonyságát nem szimulált anyagokon, hanem valódi marsi és holdi regolit mintákon kell tesztelni.

A szakértők meglátása szerint a mikroorganizmusok bevonása stratégiai előrelépést jelenthet az űrben történő növénytermesztésben. „A növények növekedését elősegítő gombák bevonása a holdi vagy marsi regoliton alapuló mezőgazdasági rendszerekbe stratégiai fejlesztést jelentene a bolygóközi növénytermesztésben és a Földön kívüli emberi telepek létrehozásában.”

„Az olyan gombák, mint a Trichoderma és a különböző arbuszkuláris mikorrhiza fajok kiemelkednek azzal a képességükkel, hogy enyhítik az abiotikus stresszt, mobilizálják a létfontosságú tápanyagokat, és potenciálisan javítják a regolit szubsztrátok fizikai-kémiai szerkezetét. Ezek a mikroorganizmusok ígéretes biotechnológiai eszközt kínálnak a szervetlen regolit környezet átalakítására” – állapították meg a tanulmány szerzői a liner.hu cikke szerint.

Elhunyt Berend T. Iván, a magyar, amerikai, brit, osztrák, európai, bolgár és egykori csehszlovák tudományos akadémia tagja, Kossuth-díjas egyetemi tanár. A 95 éves történész 2026. augusztus 30-án, Los Angeles-i otthonában halt meg – közölte özvegye, Radics Katalin. Berend T. Iván 1930. december 11-én született...
2026. AUGUSZTUS 31.
[ 15:21 ]
Sikeresen felbocsátották vasárnap Floridából a NASA új nagy teljesítményű űrtávcsövét, a Nancy Grace Roman űrteleszkópot, amelynek fő feladata a sötét energia és a sötét anyag természetének vizsgálata, valamint a Naprendszeren kívüli bolygók felkutatása lesz. A mintegy 4,3 milliárd dolláros obszervatórium a SpaceX...
2026. AUGUSZTUS 30.
[ 16:50 ]
A kutatók azonosítottak egy ritka immunsejtet, amely jóval gyakoribbá válik azoknál, akik 100 évnél tovább élnek, új támpontot adva az egészséges öregedéshez. Egyes emberek évtizedekkel tovább élnek másoknál, akár jóval százéves korukon túl is. Mi különbözteti meg őket a többiektől? Az Oszakai Egyetem kutatói...
2026. AUGUSZTUS 25.
[ 13:50 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó