ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Amíg nem lesz magyar (perszonális) autonómia...
Betűméret:
Hagyjuk most a tényt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT), és a kulturális autonómiát, feltehetően a Tadić-féle Demokrata Párt (DS) egyetértésével, sőt ösztönzésével, igyekszik kiegyenlíteni.Magának a kiegyenlítésnek az elvi értelmetlenségét ugyanis jól példázza Egry Gábornak az Ausztromarxizmus, nemzeti kérdés, autonómia c. alább közölt tanulmánya. Ezért inkább vizsgáljuk meg a kulturális autonómia = MNT tézis gyakorlati vetületeit.
Pásztor Bálint a VMSZ szerb parlamentben működő képviselője a VajdaságMa portálon ezt írja:
„Nincs okunk arra, hogy ne követeljük azokat a hatásköröket, amelyeket egy másik jogszabály már biztosított a nemzeti közösségek kulturális autonómiája legfőbb szerve számára. Ha pl. a többségében magyar oktatási intézmények igazgatója kinevezésére vonatkozóan a NT (nemzeti tanácsokról szóló) törvény azt írja, hogy a nemzeti tanácsi hatáskör előzetes jóváhagyás (tehát vétójog), akkor az nem lehet csupán véleményezés. Ezt elmondtuk az oktatatási és a kultuszminiszternek is. A tárgyalások folyamatban vannak.
Újra bebizonyosodott: az autonómiaépítés hosszú, komoly nehézségektől sem mentes folyamat. De nincs jogunk a megtorpanásra. Utat mutathatunk az egész Kárpát-medencének. Most újabb szakaszhoz értünk. Ha sikerrel vesszük a mostani akadályokat, akkor egyes, kicsinyes szándékoktól vezérelt önkormányzati vezetők nem árthatnak a jövőben az ügynek. Vagy inkább: az Ügynek”.
A jogkörök pontosítása nem autonómia
A VMSZ most az MNT térnyerését segíti. Topolyán például, egy magyar többségű községben a községi képviselőtestület döntést hozott néhány intézmény alapítói jogának az MNT részére történő részleges átruházásáról.
A másik politikai fejlemény, hogy a VMSZ képviselőcsoportja a szerb parlamentben hat módosítási indítványt nyújtott be a könyvtári törvény és az oktatási kerettörvény különben is változtatás alatt álló szövegéhez. A módosító javaslatok célja, hogy csökkenjen a nemzeti tanácsokról szóló törvény, és több más törvényerejű jogszabály rendelkezései között fennálló valóban zavaró ütközések száma.
Sikerülhet a VMSZ által beharangozott politikai manőver, de ez a lényegen mit sem változtat. Olyan módosítás az adott törvényben nem képzelhető el, amely az MNT-ből autonómiát varázsol.
Mit jelent a közösködés a gyakorlatban?
Emlékezetes, hogy még a történelmi VMDK-ban megfogalmaztuk a vajdasági magyarság oktatási rendszerére vonatkozó stratégiát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) álláspontja változatlan: a perszonális autonómia egyik pillére az önálló magyar oktatási rendszer.
A gond az, hogy a VMSZ és az MNT eleve feladták mind az elemi- mind a középiskolai önálló magyar iskolarendszer kiépítésének igényét. Ilyesmiről a gyakorlatban sincs szó. A nemzeti tanácsokról szóló törvény is csupán azt mondja ki, hogy a szerb állam e (nem legitim) testületeknek mind az oktatás, mind a művelődés területén, átadhatja az alapítói jogok egy részét.
A jogkörök pontosítására irányuló tárgyalásokat lehet az autonómiaépítés hosszú, komoly nehézségektől sem mentes folyamatának, s az esteleges sikert „az egész Kárpát-medencének” szóló útmutatásnak feltűntetni, de ez csak a helyi bírálat elfojtása árán tehető meg. Ideig-óráig.
Ami máris látható: mind a VMSZ, mind az MNT beleveszni látszik a jogkörbővítési, illetve tisztázási végeláthatatlan vitákba. Figyelemmel a DS szembeötlő politikai dominanciájára, hosszú helyben járás időszaka következhet be.
Miközben elöntenek bennünket a „stratégiák”, a különböző „projektumok”, a magyar nemzetrész helyzete a szociális leépülés körülményei között, mind a nyelvhasználat, mind az oktatás, a művelődés és főleg a tájékoztatás szempontjából, egyre súlyosabb. Szembe kell néznünk a törekvéssel, hogy a (budapesti és belgrádi) források kezelésében egyeduralomra szert tett VMSZ és MNT, a jogos elégedetlenség, s a bírálat elfojtása céljából nem elégszik meg a médiabojkottal: a nemzetrészen belüli politikai pluralizmus visszaszorítására, sőt megszűntetésére törekszik.
A jogok szerb nemzeti céloknak megfelelő átruházása
A „jogkörök átvételére” irányuló, a VMSZ által olyan büszkén emlegetett politikai törekvés nem más, mint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) szándékos mellőzése, vagy a jó esetben a megfelelő értelmezés hiányában elkövetett baklövés. Mert a Belgrád–VMSZ–Budapest viszonyrendszerben a magyarországi támogatások „közös” és főleg átláthatatlan felhasználását a tisztázott jogkörök sem küszöbölhetik ki. Ebben a modellben Belgrád jelenleg úgy szereli le Budapestet, hogy az, kénytelen némely Belgrádot megillető kisebbségvédelmi funkció kapcsán, külön pluszforrásokhoz juttatni az MNT-t. (Különben úgymond, kérdésessé válik Magyarország Szerbia EU-csatlakozását szorgalmazó politikájának őszintesége.)
A már hosszú évek alatt bejáródott körülmények között, az MNT és a szerb illetékesek annyiszor hangoztatott jó együttműködésének jegyében, Szerbia a magyarországi források felhasználását hatékonyan befolyásolhatja. Már csak azért is, mert az MNT adminisztráció egészének fizetéseit Szerbia biztosítja.
A VMSZ és az MNT részéről tehát, a jogkörök átvételével kapcsolatos nagyhangú kampány nem más, mint egy próbálkozás, a csaknem két évtizede kialakult forráskezelési modellnek a NER keretei közötti érvényesítésére. A cél az, hogy a lényeg ne változzon: eszerint Budapest a helyi többségi elithez simuló magyar pártnak juttatja el a nemzetrésznek szánt támogatást, amelyet az, Belgrádhoz igazodva, annak ellenőrzése mellett, csoportérdekeinek prizmáján keresztül szemlél és használ fel. Ez a modell az önfeladást, a nemzeti behódolást, s nem a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációját szolgálja.
Ebben a modellben a NER, s ezen belül a nemzetrész autonómiatörekvései valamint Budapest szűkebb értelemben vett, az államérdeknek megfelelő külpolitikája nem választható el. Pedig erre volna szükség. Hiszen a gyakorlatban kívánatos ugyan s ezért támogatni kell Szerbia EU-csatlakozását, de egy pillanatra sem mellőzhetjük a tényt, hogy a magyar nemzetrész helyzete tényleges politikai autonómiájának megteremtéséig nyílt és megoldatlan. S ezt a Budapest és Belgrád közötti „nagypolitikától” függetlenül, akár konfrontálódva Belgráddal, ki is kell mondani. Ez az egyetlen pont, ahol – a NER megvalósulása érdekében – a VMSZ-nek úgy kellene felszabadítania a magyar külpolitikát a kisebbségi érdekképviselettel kapcsolatos megkötöttségektől, hogy vállalja az autonómiakövetelést és az ezzel járó konfrontációt Belgráddal. Arra lenne szükség, hogy feltegye a lécet, s azt a feszültség szinten tartása árán se vegye le. Ehelyett a VMSZ és az MNT vég nélküli hatáskör pontosításba kezd a szerb hatalommal. Hogy semmittevésük a lázas tevékenység látszatát keltse. S hogy ez ne derülhessen ki, ezért vezették be a többi magyar párttal és általában a bírálókkal szembeni médiablokádot.
Amíg a vajdasági magyaroknak nem lesz tényleges magyar (perszonális) autonómiája, addig az ilyen együttműködésből a nemzeti közösségünknek nem, csupán Belgrádnak és a VMSZ holdudvarának lehet haszna. A kulturális autonómia és az MNT kiegyenlítése pedig, az, ami mindig is volt: csupán ködösítés.
Ágoston András (VMDP Hírlevél)
Romániát a magyarok mentették meg a szélsőségességtől – véli Cristian Pantazi, a G4Media.ro főszerkesztője.
Románia megmenekült a szélsőségesség és az euroszkepticizmus mély szakadékától – és ebben kulcsszerepet játszott a romániai magyar közösség példás részvétele a választások második fordulójában. Egy...
2025. MÁJUS 23.
[ 12:39 ]
Egy Franciaország és Németország által az Európai Unió (EU) tagállamainak megküldött nem hivatalos dokumentumban (ún. non-paper) a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) vezetésének elszigetelésére szólítanak fel.
A dokumentum szankciók bevezetését javasolja: pénzügyieket az említett boszniai...
2025. MÁJUS 22.
[ 21:43 ]
Többet dolgozunk, mint szinte egész Európa: Szerbia a második Európában a ledolgozott munkaórák számában, ugyanakkor az életszínvonal nem ezt tükrözi.
A szerbiai munkavállalók 2024-ben átlagosan heti 41,3 órát dolgoztak, ami jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagát, ahol a munkahét hossza 36 óránál állt meg....
2025. MÁJUS 19.
[ 8:47 ]
