A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Tovább diszkriminál az MNT
Jogellenes pályázat a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésére
Betűméret:
Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos (az 58/2011 számú, július 29-én keltezett) véleményében „megkülönböztetőnek” nevezte az MNT 15/2011 számú, 2011. április 05-ei „a felsőoktatási ösztöndíjprogram pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásáról” szóló határozatát.
Petrušić szerint az MNT megsértette a polgárok alkotmányos és törvény előtti egyenlőségének elvét, mivel – személyes tulajdonságaik alapján – hátrányos megkülönböztetésben részesítette – egyebek között – azokat az „első ízben felvételt nyert” egyetemi hallgatókat „akik nem szerepelnek a magyar választói névjegyzéken (azokkal szemben, akik feliratkoztak erre a listára, és akik nem tettek a magyar választói névjegyzékre való feliratkozási szándéknyilatkozatot (azokkal szemben, akik ilyen nyilatkozatot adtak”.
A Vajdasági Magyar Szövetség által irányított MNT legújabb pályázata szerint a demonstrátori pályázat részvevőinek a pályázati formanyomtatványhoz – „szükség szerint ” – csatolni kell „a magyar választói névjegyzéken való szereplésről szóló igazolást vagy a névjegyzékre való felvételről szóló határozatot, illetve azok hitelesített másolatait”.
Hogy ebben az esetben a „szükség szerint ” mit jelent, azt a pályázati kérelem formanyomtatványából (http://www.mnt.org.rs/12-Palyazatok/198-PALYAZAT-demonstratori-osztondijak-odaitelesere) tudjuk meg. A nyomtatvány szerint ugyanis vannak „kötelező” és „szükség szerinti” mellékletek. Ebben az esetben tehát (argumentum a contrario) nem kötelező pályázati dokumentumokról lehet szó.
Ez azonban semmit nem változtat a pályázat diszkriminatív jellegén, mivel a határozat 10. szakasza (http://www.mnt.org.rs/412-18-2011-szamu-MNT-hatarozat), amely az „elbírálási pontrendszerről” rendelkezik, világosan kimondja: „2./– a demonstrátor-hallgató szereplése a magyar választói névjegyzéken……….. 25 pont”-ot ér. Vagyis többet, mint a demonstrátor-hallgatói feladatok ellátása, ami 15 pontban van megszabva, s ez már személyi tulajdonság alapján való (magyar-magyar) megkülönböztetést jelent.
A határozat (10. szakaszának 2. bekezdése) szerint „az ösztöndíjra való jogosultságot a legtöbb pontot elérő pályázó szerzi meg, a kiosztható ösztöndíjak száma és az érintett intézménybe, illetve szakra államilag támogatott helyre felvételt nyert első évesek számának függvényében”. Amennyiben „a pontegyenlőség miatt nem lehetséges a rangsor megállapítása, a rangsorról a Közigazgatási Hivatal elnöke, külön végzéssel dönt” (10. szakasz, 3. bekezdés). Az elnök döntése ellen persze itt se nincsen apelláta, ami antidemokratikusnak is nevezhető.
Az MNT a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésről szóló határozatát 2011. május 16-án hozta meg, közzétételére mégis Nevena Petrušić véleményének nyilvánosságra hozatala (Vajdaság Ma, 2011. augusztus 11.) után került sor. Vagyis az után, hogy az esélyegyenlőségi biztos arra kötelezte az MNT, hogy a véleményének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül értesítse azokról az intézkedésekről, amelyeket a már véleményezett pályázatban észlelt diszkrimináció megszüntetése érdekében foganatosított.
Petrušić példa értékű ajánlásainak értelmében az MNT-nek ebből a pályázatából is ki kell iktatni a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó feltételt, mivel sérti a pályázok egyenjogúságát, vagy pedig meg kell semmisítenie a pályázatot.
Az MNT pályázataival kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy vajon a tartományi ombudsman olvassa-e a sajtót és hivatalból reagál-e jogsértésekre, vagy valakinek ismét a szerbiai esélyegyenlőségi biztoshoz kell fordulnia panasszal?
Újvidék, 2011. augusztus 16.
Bozóki Antal
A magyarországi parlamenti választások eredménye önmagában nem lesz döntő hatással a szerbiai politikai folyamatokra, ugyanakkor közvetett módon mégis befolyásolhatja az ellenzék stratégiáját – nyilatkozta Aleksandar Ivković politológus az Insajdernek.
A szakértő szerint más országok választási eredményei ritkán...
2026. ÁPRILIS 14.
[ 7:55 ]
Luxemburg és Írország vezeti a listát, Bulgária és Görögország a sereghajtók között 2025-ben, legalábbis, ami az egy főre jutó bruttó hazai terméket illeti vásárlőerő paritáson számolva. Vagyis ez azt jelenti, hogy ha figyelembe vesszük az egyes országok eltérő árszintjét, akkor az átlagos életszínvonal között...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 13:44 ]
Ritkán ennyire egységes a nemzetközi sajtó: a világ vezető lapjai szerint nem egyszerű kormányváltás történt Magyarországon, hanem egy 16 évig tartó politikai korszak zárult le, írja összeállításában az Index. A külföldi értelmezések alapján a választás nemcsak belpolitikai fordulat, hanem európai és geopolitikai...
2026. ÁPRILIS 13.
[ 1:54 ]
