ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Tovább diszkriminál az MNT
Jogellenes pályázat a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésére
Betűméret:
Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos (az 58/2011 számú, július 29-én keltezett) véleményében „megkülönböztetőnek” nevezte az MNT 15/2011 számú, 2011. április 05-ei „a felsőoktatási ösztöndíjprogram pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásáról” szóló határozatát.
Petrušić szerint az MNT megsértette a polgárok alkotmányos és törvény előtti egyenlőségének elvét, mivel – személyes tulajdonságaik alapján – hátrányos megkülönböztetésben részesítette – egyebek között – azokat az „első ízben felvételt nyert” egyetemi hallgatókat „akik nem szerepelnek a magyar választói névjegyzéken (azokkal szemben, akik feliratkoztak erre a listára, és akik nem tettek a magyar választói névjegyzékre való feliratkozási szándéknyilatkozatot (azokkal szemben, akik ilyen nyilatkozatot adtak”.
A Vajdasági Magyar Szövetség által irányított MNT legújabb pályázata szerint a demonstrátori pályázat részvevőinek a pályázati formanyomtatványhoz – „szükség szerint ” – csatolni kell „a magyar választói névjegyzéken való szereplésről szóló igazolást vagy a névjegyzékre való felvételről szóló határozatot, illetve azok hitelesített másolatait”.
Hogy ebben az esetben a „szükség szerint ” mit jelent, azt a pályázati kérelem formanyomtatványából (http://www.mnt.org.rs/12-Palyazatok/198-PALYAZAT-demonstratori-osztondijak-odaitelesere) tudjuk meg. A nyomtatvány szerint ugyanis vannak „kötelező” és „szükség szerinti” mellékletek. Ebben az esetben tehát (argumentum a contrario) nem kötelező pályázati dokumentumokról lehet szó.
Ez azonban semmit nem változtat a pályázat diszkriminatív jellegén, mivel a határozat 10. szakasza (http://www.mnt.org.rs/412-18-2011-szamu-MNT-hatarozat), amely az „elbírálási pontrendszerről” rendelkezik, világosan kimondja: „2./– a demonstrátor-hallgató szereplése a magyar választói névjegyzéken……….. 25 pont”-ot ér. Vagyis többet, mint a demonstrátor-hallgatói feladatok ellátása, ami 15 pontban van megszabva, s ez már személyi tulajdonság alapján való (magyar-magyar) megkülönböztetést jelent.
A határozat (10. szakaszának 2. bekezdése) szerint „az ösztöndíjra való jogosultságot a legtöbb pontot elérő pályázó szerzi meg, a kiosztható ösztöndíjak száma és az érintett intézménybe, illetve szakra államilag támogatott helyre felvételt nyert első évesek számának függvényében”. Amennyiben „a pontegyenlőség miatt nem lehetséges a rangsor megállapítása, a rangsorról a Közigazgatási Hivatal elnöke, külön végzéssel dönt” (10. szakasz, 3. bekezdés). Az elnök döntése ellen persze itt se nincsen apelláta, ami antidemokratikusnak is nevezhető.
Az MNT a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésről szóló határozatát 2011. május 16-án hozta meg, közzétételére mégis Nevena Petrušić véleményének nyilvánosságra hozatala (Vajdaság Ma, 2011. augusztus 11.) után került sor. Vagyis az után, hogy az esélyegyenlőségi biztos arra kötelezte az MNT, hogy a véleményének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül értesítse azokról az intézkedésekről, amelyeket a már véleményezett pályázatban észlelt diszkrimináció megszüntetése érdekében foganatosított.
Petrušić példa értékű ajánlásainak értelmében az MNT-nek ebből a pályázatából is ki kell iktatni a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó feltételt, mivel sérti a pályázok egyenjogúságát, vagy pedig meg kell semmisítenie a pályázatot.
Az MNT pályázataival kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy vajon a tartományi ombudsman olvassa-e a sajtót és hivatalból reagál-e jogsértésekre, vagy valakinek ismét a szerbiai esélyegyenlőségi biztoshoz kell fordulnia panasszal?
Újvidék, 2011. augusztus 16.
Bozóki Antal
Szerbiában fél éve tartanak az újvidéki tragédiát követően kirobbant tiltakozások. A tiltakozó diákok hétfőn bejelentették, hogy rendkívüli parlamenti választások kiírását követelik.
„Követeljük a köztársasági parlament azonnali feloszlatását és rendkívüli parlamenti választások kiírását a Szerb...
2025. MÁJUS 6.
[ 17:36 ]
Negyvenöt évvel ezelőtt ezen a napon, 1980. május 4-én hunyt el nem sokkal 88. születésnapja előtt Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) örökös elnöke, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapítója.
Tito halálhíre azon a napsütéses vasárnapon megszakította a Jugoszláv...
2025. MÁJUS 4.
[ 16:49 ]
Egyes kereskedelmi láncok azzal büszkélkednek, hogy nem dolgoznak május elsején, míg mások a vásárlókért versengenek – a munkavállalók jogairól azonban kevesen beszélnek.
Nebojša Atanacković – a munkaadók szemszögből – úgy véli, ilyen esetekben win-win megoldást kell találni a dolgozók és a cégek számára...
2025. MÁJUS 2.
[ 22:14 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!