ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Apróhirdetések
Helységnévtár
Tovább diszkriminál az MNT
Jogellenes pályázat a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésére
Betűméret:
Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos (az 58/2011 számú, július 29-én keltezett) véleményében „megkülönböztetőnek” nevezte az MNT 15/2011 számú, 2011. április 05-ei „a felsőoktatási ösztöndíjprogram pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásáról” szóló határozatát.
Petrušić szerint az MNT megsértette a polgárok alkotmányos és törvény előtti egyenlőségének elvét, mivel – személyes tulajdonságaik alapján – hátrányos megkülönböztetésben részesítette – egyebek között – azokat az „első ízben felvételt nyert” egyetemi hallgatókat „akik nem szerepelnek a magyar választói névjegyzéken (azokkal szemben, akik feliratkoztak erre a listára, és akik nem tettek a magyar választói névjegyzékre való feliratkozási szándéknyilatkozatot (azokkal szemben, akik ilyen nyilatkozatot adtak”.
A Vajdasági Magyar Szövetség által irányított MNT legújabb pályázata szerint a demonstrátori pályázat részvevőinek a pályázati formanyomtatványhoz – „szükség szerint ” – csatolni kell „a magyar választói névjegyzéken való szereplésről szóló igazolást vagy a névjegyzékre való felvételről szóló határozatot, illetve azok hitelesített másolatait”.
Hogy ebben az esetben a „szükség szerint ” mit jelent, azt a pályázati kérelem formanyomtatványából (http://www.mnt.org.rs/12-Palyazatok/198-PALYAZAT-demonstratori-osztondijak-odaitelesere) tudjuk meg. A nyomtatvány szerint ugyanis vannak „kötelező” és „szükség szerinti” mellékletek. Ebben az esetben tehát (argumentum a contrario) nem kötelező pályázati dokumentumokról lehet szó.
Ez azonban semmit nem változtat a pályázat diszkriminatív jellegén, mivel a határozat 10. szakasza (http://www.mnt.org.rs/412-18-2011-szamu-MNT-hatarozat), amely az „elbírálási pontrendszerről” rendelkezik, világosan kimondja: „2./– a demonstrátor-hallgató szereplése a magyar választói névjegyzéken……….. 25 pont”-ot ér. Vagyis többet, mint a demonstrátor-hallgatói feladatok ellátása, ami 15 pontban van megszabva, s ez már személyi tulajdonság alapján való (magyar-magyar) megkülönböztetést jelent.
A határozat (10. szakaszának 2. bekezdése) szerint „az ösztöndíjra való jogosultságot a legtöbb pontot elérő pályázó szerzi meg, a kiosztható ösztöndíjak száma és az érintett intézménybe, illetve szakra államilag támogatott helyre felvételt nyert első évesek számának függvényében”. Amennyiben „a pontegyenlőség miatt nem lehetséges a rangsor megállapítása, a rangsorról a Közigazgatási Hivatal elnöke, külön végzéssel dönt” (10. szakasz, 3. bekezdés). Az elnök döntése ellen persze itt se nincsen apelláta, ami antidemokratikusnak is nevezhető.
Az MNT a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésről szóló határozatát 2011. május 16-án hozta meg, közzétételére mégis Nevena Petrušić véleményének nyilvánosságra hozatala (Vajdaság Ma, 2011. augusztus 11.) után került sor. Vagyis az után, hogy az esélyegyenlőségi biztos arra kötelezte az MNT, hogy a véleményének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül értesítse azokról az intézkedésekről, amelyeket a már véleményezett pályázatban észlelt diszkrimináció megszüntetése érdekében foganatosított.
Petrušić példa értékű ajánlásainak értelmében az MNT-nek ebből a pályázatából is ki kell iktatni a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó feltételt, mivel sérti a pályázok egyenjogúságát, vagy pedig meg kell semmisítenie a pályázatot.
Az MNT pályázataival kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy vajon a tartományi ombudsman olvassa-e a sajtót és hivatalból reagál-e jogsértésekre, vagy valakinek ismét a szerbiai esélyegyenlőségi biztoshoz kell fordulnia panasszal?
Újvidék, 2011. augusztus 16.
Bozóki Antal
Szerbiában az utóbbi 12 évben a reálbérek nagyjából 46 százalékkal nőttek, azaz évente nagyjából 3,2 százalékkal emelkedtek. Ez a növekedés szilárd, de nem kiemelkedő, és nem kizárólag Szerbiára jellemző, hasonló folyamatok figyelhetők meg Romániában, Bulgáriában, és más délkelet-európai országokban is – írja...
2024. SZEPTEMBER 29.
[ 17:56 ]
Döntött az állam a sorkatonai szolgálat visszaállításáról. A sorkatonai szolgálat ismét kötelező lesz a 17-27 éves férfiak számára, illetve, akik valamilyen okból halasztásért folyamodnak, azokat is 30 éves korukig behívják. A tervek szerint az első kiskatonák jövő szeptemberben rukkolnak be.
Tioslav Janković...
2024. SZEPTEMBER 23.
[ 22:59 ]
Aleksandar Vučić szerb elnök a brüsszeli Politico portálnak kijelentette, nincs kapcsolata Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel. Azt is hozzátette, nem kíván részt venni "holmiféle Kurti-ellenes kampányban".
"Nem akarok Kurti-ellenes kampányban vagy ad hominem kampányban részt venni senki ellen" – szögezte...
2024. SZEPTEMBER 20.
[ 12:15 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!