A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Tovább diszkriminál az MNT
Jogellenes pályázat a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésére
Betűméret:
Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos (az 58/2011 számú, július 29-én keltezett) véleményében „megkülönböztetőnek” nevezte az MNT 15/2011 számú, 2011. április 05-ei „a felsőoktatási ösztöndíjprogram pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásáról” szóló határozatát.
Petrušić szerint az MNT megsértette a polgárok alkotmányos és törvény előtti egyenlőségének elvét, mivel – személyes tulajdonságaik alapján – hátrányos megkülönböztetésben részesítette – egyebek között – azokat az „első ízben felvételt nyert” egyetemi hallgatókat „akik nem szerepelnek a magyar választói névjegyzéken (azokkal szemben, akik feliratkoztak erre a listára, és akik nem tettek a magyar választói névjegyzékre való feliratkozási szándéknyilatkozatot (azokkal szemben, akik ilyen nyilatkozatot adtak”.
A Vajdasági Magyar Szövetség által irányított MNT legújabb pályázata szerint a demonstrátori pályázat részvevőinek a pályázati formanyomtatványhoz – „szükség szerint ” – csatolni kell „a magyar választói névjegyzéken való szereplésről szóló igazolást vagy a névjegyzékre való felvételről szóló határozatot, illetve azok hitelesített másolatait”.
Hogy ebben az esetben a „szükség szerint ” mit jelent, azt a pályázati kérelem formanyomtatványából (http://www.mnt.org.rs/12-Palyazatok/198-PALYAZAT-demonstratori-osztondijak-odaitelesere) tudjuk meg. A nyomtatvány szerint ugyanis vannak „kötelező” és „szükség szerinti” mellékletek. Ebben az esetben tehát (argumentum a contrario) nem kötelező pályázati dokumentumokról lehet szó.
Ez azonban semmit nem változtat a pályázat diszkriminatív jellegén, mivel a határozat 10. szakasza (http://www.mnt.org.rs/412-18-2011-szamu-MNT-hatarozat), amely az „elbírálási pontrendszerről” rendelkezik, világosan kimondja: „2./– a demonstrátor-hallgató szereplése a magyar választói névjegyzéken……….. 25 pont”-ot ér. Vagyis többet, mint a demonstrátor-hallgatói feladatok ellátása, ami 15 pontban van megszabva, s ez már személyi tulajdonság alapján való (magyar-magyar) megkülönböztetést jelent.
A határozat (10. szakaszának 2. bekezdése) szerint „az ösztöndíjra való jogosultságot a legtöbb pontot elérő pályázó szerzi meg, a kiosztható ösztöndíjak száma és az érintett intézménybe, illetve szakra államilag támogatott helyre felvételt nyert első évesek számának függvényében”. Amennyiben „a pontegyenlőség miatt nem lehetséges a rangsor megállapítása, a rangsorról a Közigazgatási Hivatal elnöke, külön végzéssel dönt” (10. szakasz, 3. bekezdés). Az elnök döntése ellen persze itt se nincsen apelláta, ami antidemokratikusnak is nevezhető.
Az MNT a demonstrátori ösztöndíjak odaítélésről szóló határozatát 2011. május 16-án hozta meg, közzétételére mégis Nevena Petrušić véleményének nyilvánosságra hozatala (Vajdaság Ma, 2011. augusztus 11.) után került sor. Vagyis az után, hogy az esélyegyenlőségi biztos arra kötelezte az MNT, hogy a véleményének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül értesítse azokról az intézkedésekről, amelyeket a már véleményezett pályázatban észlelt diszkrimináció megszüntetése érdekében foganatosított.
Petrušić példa értékű ajánlásainak értelmében az MNT-nek ebből a pályázatából is ki kell iktatni a hátrányos megkülönböztetést tartalmazó feltételt, mivel sérti a pályázok egyenjogúságát, vagy pedig meg kell semmisítenie a pályázatot.
Az MNT pályázataival kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy vajon a tartományi ombudsman olvassa-e a sajtót és hivatalból reagál-e jogsértésekre, vagy valakinek ismét a szerbiai esélyegyenlőségi biztoshoz kell fordulnia panasszal?
Újvidék, 2011. augusztus 16.
Bozóki Antal
Június 4-e a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legmélyebb nyomot hagyó dátuma. 1920-ban ezen a napon írták alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban változtatta meg Magyarország és a Kárpát-medence történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. A trianoni döntés...
2026. JÚNIUS 3.
[ 21:44 ]
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
