Tükör
A szerb pénzhamisítók a dinárban bíznak legjobban
Betűméret:             

A szerbiai pénzhamisítók a hazai pénzben bíznak, ezt hamisítják a legtöbbet, a legkedvesebb az ezres számukra. Összesen 5985 hamis bankjegyet (dinárt) fedeztek fel nálunk, ebből 2106 ezres címletű. A Szerb Nemzeti Bank (NBS) adatai alapján még egy hamis tízdinárost is észleltek.

„A leggyakrabban hamisított bankjegy az 1000 dináros, majd az 500-as és az 5000-es következik” – mondták el az NBS-ben a Novostinak.

Habár az eurót jobban szeretjük a dinárnál, hamisítása ritkaságszámba megy Szerbiában. A hamis külföldi pénznemek között azonban főleg az euró szerepel.

„A leggyakrabban hamisított külföldi pénznem az euró, különösen a 200, 50 és 100 eurós címletek. Gyakori az amerikai dollár hamisítása is, főleg a 100 dollárosé” – tájékoztattak az NBS-ben.

Tavaly Szerbiában a hamis euró és dollár mellett felfedeztek három hamis boszniai márkát is, 50 és 100 márkást. A német márka még mindig kedves számunkra, habár már régen nem használatos fizetőeszköz a „hétköznapi emberek” között, mégis találtak három hamis 100 márkást. A listán szerepel hat svájci bankjegy, két brit font és két kanadai dollár is.

A hamisítványt nagyon nehéz felismerni, különösen akkor, ha jó munkát végeztek a készítői. Ezért történik meg, hogy azok az emberek, akiknek hamis bankjegy kerül a kezükbe, akár a piacon a visszajáró vagy a bankautomatából felvett pénzről (ez is megtörtént) legyen szó, sokszor nem hiszik el, hogy nem igazi.

A hamis bankjegyet mindenféleképpen le kell adni valamelyik bankban vagy a rendőrségen, mert használata bűncselekménynek minősül.

„Ha bárkiben felmerül a gyanú, hogy hamis bankjegyet kap, nem kell elfogadni, mert az átvétel és a hely elhagyása után nehezen bizonyítható, hogy az adott bankjegyet azon a helyen és attól a személytől kapta. Még a helyszínen reklamálni kell, de a legjobb, ha el sem fogadjuk a gyanús bankjegyet. Ha valaki mégis hamis pénzt vesz át, és csak később jön rá erre, akkor azt kötelessége valamelyik bankban vagy a belügyminisztérium bármely szervezeti egységében bejelenteni” – tájékoztatnak az NBS-ben.

A pénz átadása után az állampolgár kap egy igazolást az átvételről, a bankjegyet átküldik a nemzeti bank szakértőinek, a szakvélemény eredményéről pedig vagy a bank, vagy a belügyminisztérium értesíti.

„Abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy hamisítványról van szó, az NBS térítés nélkül tartja meg a bankjegyet. A kártérítést attól a személytől kell kérni, akitől a hamis bankjegy származik, ehhez azonban bizonyítékra van szükség” – mondták el a központi bankban.

Ha a bankjegy mégsem hamis, az állampolgár visszakapja.

Hogyan lehet felismerni a hamis bankjegyet?

Átvételkor a pénz küllemére, hiányosságaira kell odafigyelni, például: hiányzik egy része, megégett, elszakadt, más a festése vagy a tapintása, nem úgy néz ki vizuálisan, ahogy kellene – mondták el a nemzeti bankban. A polgár kérheti a pénz kicserélését, ha úgy érékeli, problémás lehet a hitelesség szempontjából.

Az állampolgároknak lehetőségük van a Szerb Nemzeti Bank internetes oldalán (nbs.rs) tájékozódni a Pénz (Novac) cím alatt, ahol a biztonsági funkciókról világosítanak fel. A dinár átvétele után a polgár gyors és egyszerű módon elvégezheti a hitelesítést, mindenféle eszköz felhasználása nélkül.

A sorozatszám

Ha eurót vagy bármilyen külföldi valutát vásárolunk, tanácsos kérni a pézváltóban, de még a bankban is, hogy a tranzakciót igazoló papírra írják rá a bankjegy sorozatszámát. A polgároknak össze kell hasonlítaniuk a vásárolt bankjegy sorozatszámát az igazoláson szereplő sorozatszámmal, és ajánlatos megőrizni az igazolást – tájékoztatnak az NBS-ben. Ha valamelyik vásárolt bankjegy hamis vagy kétes eredetű, a polgár kártérítést kérhet a pénzváltóban vagy a bankban, ahol megvásárolta a bankjegyet. (Novosti)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A győzelem napja - illusztráció
2025. MÁJUS 8.
[ 9:48 ]
Negyvenöt évvel ezelőtt ezen a napon, 1980. május 4-én hunyt el nem sokkal 88. születésnapja előtt Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) örökös elnöke, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapítója. Tito halálhíre azon a napsütéses vasárnapon megszakította a Jugoszláv...
2025. MÁJUS 4.
[ 16:49 ]
Egyes kereskedelmi láncok azzal büszkélkednek, hogy nem dolgoznak május elsején, míg mások a vásárlókért versengenek – a munkavállalók jogairól azonban kevesen beszélnek. Nebojša Atanacković – a munkaadók szemszögből – úgy véli, ilyen esetekben win-win megoldást kell találni a dolgozók és a cégek számára...
2025. MÁJUS 2.
[ 22:14 ]
Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig inkább a munkavállalók szolidaritási napja. Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Az utópista szocialista brit gyáros, Robert Owen 1817-ben javasolta a...
2025. ÁPRILIS 30.
[ 13:38 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó