1552-ben a mai napon jött ki a nyomdából az első cirill betűs könyv. Közel fél évezreddel később a cirill betűs kiadványok majdnem ugyanolyan ritkák, mint akkor voltak, s a mindennapi használatból lassan kiűzi őket a számítógép és a mobiltelefon, a cirill betűk szellemiségét pedig még maguk a szerb polgárok sem őrzik, s szinte az összes üzlet- és cégnév, valamint a hirdetések is latin betűkkel írják.

Miloš Kovačević, a belgrádi bölcsészkar mai szerb nyelv professzora úgy véli, a cirill írásmód a történelem folyamán soha ilyen mértékben nem volt veszélyeztetve, mint napjainkban.

„Bár ez az írásmód a szerb történelmi írásmód, ma mégis elveszti a latin betű elleni csatát. Nem kell elfelejteni, hogy 1919 előtt a szerb írott kulturális örökség majdnem összes darabja cirill betűvel íródott. Viszont, ha manapság a nemzeti identitás egyik alapvető kritériuma a kultúra, fel kell tenni a kérdést, a szerbek a cirill írásmód elhagyásával nem veszítik-e el ezt” – mondta el a Blicnek a professzor.

Sokan az új technológiát, az internetet és a mobilt teszik felelőssé a latin írásmód cirill feletti egyetemes térhódításáért. Az internetes oldalakon a kilencvenes évek közepétől a cirill írásmód csak szégyenlősen képviseli magát, de tavaly bevezették a nemzeti cirill betűs domaint (SRB).

„Jelenleg az interneten valamivel több mint ötezer cirill betűs domain van, ami még mindig jelentéktelen a több mint 79 ezer latin betűs szerb szájthoz viszonyítva. Szerbia kicsi, az emberek pedig, akik weboldalt indítanak, de még a televízió-műsorok, a televíziós, újság- és internethirdetések is az egész régió felé fordulnak, a régió nagyobb része pedig latin betűt használj, ezért nem fog soha tért hódítani a cirill írásmód az új médiában” – magyarázza Miloš Ivić IT-szakember.

Miodrag Kojić, a cirill írásmód védelmére alakított egyesület alelnöke hiszi, hogy a cirill írásmód elhanyagolásának és visszaszorításának fő oka nem a modern technológiában keresendő, hanem az emberek nemtörődömségében.

„Szerbia-szerte a közfeliratokat, az üzletek és cégek neveit latin betűkkel írják ki. Egyes kiadók egyáltalán nem ismerik a cirill írásmódot, a könyveket pedig csak latin betűvel nyomtatják. Az alkotmányban az áll, hogy Szerbiában a cirill a hivatalos írásmód, az iskolában tanított helyesírás pedig a cirillt és a latint is szabványos írásmódként kezeli. A cirill írásmódot elpusztítja a társadalmi légkör – amely mindent, ami szerb maradinak és retrográdnak nevez, ami pedig nyugatról érkezik, azt pedig modernnek” – magyarázza Kojić.