A belgrádi Politika a minap terjedelmesebb cikkben foglalkozott az egyszerűsített honosítási eljárással, illetve a magyar állampolgárság megszerzésével.

A magyar állampolgárság megszerzéséhez ősökre és nyelvtudásra van szükség, írja a lap, s hozzáteszi, míg a családfán nem lehet változtatni, a nyelvtudás terén sokat lehet tenni az ügy érdekében.

Élelmes „vállalkozók“ ezt ki is használják, hiszen egész iparág alakult ki a magyar állampolgárság megszerzésének „rásegítésében“. A Politika egy ilyent meg is szólaltatott. Az illető hölgy naponta több órát cseveg a Skype-on keresztül ügyfeleivel az élet apró-cseprő dolgairól, pontosabban azokról, amelyek az állampolgárság megszerzéséhez szükséges „anyanyelv“ ismeretének leellenőrzése során felmerülhetnek. A vonal túlsó oldalán pedig általában olyan újvidéki, belgrádi, esetleg még délebbi beszélgetőtársak vannak, akik füle nem szokott hozzá a magyar nyelvhez, s az ö, ő, ú, ü és ű hangok kiejtése valódi kihívás számukra. De a cél szentesíti az eszközt, különösen ha a cél az Európai Unió országait megnyitó áhított útlevél. Márpedig a sebtében történő nyelvtanulás és „nyelvtörés“ egyedüli célja kizárólag ez.

Persze, azért senki se gondolja, hogy a Skype-on keresztül olyan tökélyre lehet vinni a nyelvtudást, hogy az az ezt ellenőrző hivatalnokot is levegye lábáról. Az erre szakosodott „nyelvtanárok“azonban „all inclusive“ szolgáltatást nyújtanak, s megvan a határ túloldalán valamelyik faluban az a hivatalnok ismerős is, aki nem tesz fel váratlan és kellemetlen kérdéseket, hanem csak az előre megbeszélteket. És innen már minden megy, mint a karikacsapás, főként ha esetleg menet közben előkerült egy nagymama vagy dédmama, aki errefelé született a monarchia idején.

Az állampolgársági kérelmet benyújtókkal kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt hangsúlyozta - írja a lap -, hogy az állampolgárság elnyerésének megvan a maga igencsak gyakorlati oldala is, amelyről a nagy nyilvánosság előtt talán nem ildomos beszélni, ez pedig az, hogy az uniós tagország útlevelének megszerzésével megnyílik az út a kivándorlás előtt is. Nem hivatalos adatok szerint az igénylők mintegy fele az állampolgársági eskü letétele után azonnal igényelte az útlevelet is. Arról nincsenek pontos adatok, hogy hány szerbiai polgár élt így az elvándorlás lehetőségével, mindenesetre jelentős mértékű és folyamatos migrációról van szó, különösen a fiatalabb populáció részéről, akik a magyar útlevél birtokában könnyebben döntenek amellett, hogy szerencsét próbálnak külföldön.

Amikor a magyar parlament 2010 májusában döntött az egyszerűsített honosítási eljárásról, Vajdaságban nagyon sokan elkezdték magyar felmenőiket kutatni. S miközben ez a körülmények folytán vagy adott volt, vagy nem a másik feltétel, a magyar nyelv ismerete már a kérelmezőn múlt. A törvény nem pontosítja a nyelvtudás szintjét, így nagyban az ezzel megbízott hivatalnok belátásán, jóindulatán múlik annak meghatározása, mi a „megfelelő“ nyelvtudás.

A lap szerint menet közben az is kiderült, hogy nem minden hivatalnok értelmezte egyformán a megfelelőnek ítélt nyelvtudást. Miközben a határhoz közeli városok, települések hivatalnokainak olykor elég volt egy „jó napot“-ot mondani, addig a szabadkai konzulátus munkatársai igencsak komolyan fogták fel feladatukat. De a szabadkai konzulátuson, ahol szinte naponta vannak újabb állampolgársági eskütételek, történt meg az is, hogy vajdasági felmenőkkel rendelkező belgrádiak néhány hónap alatt elfogadható szintre fejlesztették magyar nyelvtudásukat, és sikerrel vették az akadályt.

Akinek viszont nem fűlik a foga a magyar nyelv elsajátításához, az a fent említett közvetítőket választja, akik szolgáltatásaikért 150-200 eurót is elkérnek, vagy az olyan magán nyelviskolákat, amelyek a magyar nyelv elsajátítása mellett egy határhoz közeli magyarországi településre való átruccanást és a hivatalban a szükséges dokumentumok átadását is szolgáltatásaik sorába emelték. Ez pedig általában ugyancsak azt jelentette, hogy megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében a hivatalnokok nem is voltak annyira szigorúak.

Miután azonban a magyar hatóságok meglepően sok belgrádi, s általában, Vajdaságon kívüli polgárral szembesültek, akik rendre a határ menti településeken adják át állampolgársági kérelmeiket, az ellenőrzés szigorúbbá vált, így az ilyen „all inclusive“ szolgáltatások ára is megugrott, több száz eurót is le kell gombolni érte. Természetesen – írja a Politika – az ilyen „kiskapukról“ nem lehet hivatalos információkat kapni, mégis, ez év közepétől megszigorították a dokumentumok átadását is, s a nyelvtudást az eskütétel során is ellenőrzik.